A jemeni lázadók kínozzák ellenfeleiket

Az AI 60 esetet vizsgált, amelyeket összesítve kiderült: számos önkényes őrizetbe vétel és rejtélyes eltűnés írható a síita húszik számlájára.

A fogva tartottak között politikusok, újságírók, egyetemi oktatók és aktivisták is vannak.
   
A nemzetközileg elismert jemeni kormány és az azt támogató arab koalíció ellen harcoló húszik tartják ellenőrzésük alatt a jemeni fővárost, Szanaát. A 2015 márciusa óta zajló jemeni polgárháborúban legalább 6200-an vesztették életüket, és csaknem 3 millióan váltak földönfutóvá. A konfliktus az éhínség szélére sodorta az egyik legszegényebb arab országot, és a lakosság 82 százaléka szorul humanitárius segítségre.
    
A londoni székhelyű Amnesty International szerint az Ali Abdullah Száleh volt elnököt támogató húszik "módszeresen elfojtják az egyet nem értő hangokat" az általuk uralt területeken.
    
A lázadók rendszeresen kínozzák foglyaikat, akik nem számíthatnak jogi segítségre, és sokszor családjuk sem keresheti fel őket. Egyes embereket másfél évig is őrizetben tartottak - írta jelentésében az AI.
    
A dokumentum által említett emberek közül 18-an máig a húsziknál raboskodnak, köztük a 21 éves Abdul Ilah Szajlan, akit egy fővárosi kávézóból hurcoltak el tavaly augusztusban. A diákot családja szeme láttára kínozták meg februárban. Szajlant több őr addig ütötte, míg elvesztette eszméletét.
    
Húszi tisztségviselők májusban azt mondták az AI-nek: sokakat azért vettek őrizetbe, mert GPS-koordinátákat adtak ki a Szaúd-Arábia vezette koalíciónak.
    
Abdul Malik al-Mehlafi jemeni külügyminiszter keddi közleménye szerint az ország északi területeit uraló húszi lázadók továbbra sem fogadják el Abed Rabbó Manszúr Hádi nemzetközileg elismert jemeni elnököt, ezért a kormány felfüggeszti részvételét az április 21. óta Kuvaitban zajló béketárgyalásokon. Hozzátette: a húszik a hatalommegosztás jegyében új kormány megalakítását követelik ahelyett, hogy tartanák magukat a konfliktus rendezését célzó, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által korábban meghozott 2216-os számú határozathoz. A dokumentum leszögezi, hogy a milíciáknak ki kell vonulniuk a városokból, át kell adniuk fegyvereiket a kormányerőknek és el kell engedniük a politikai foglyokat.
    
Az ENSZ égisze alatt április 10-én tűzszünetet léptettek életbe, hogy megkezdődhessenek a béketárgyalások, de a fegyvernyugvást a felek rendszeresen megsértik.
    
Al-Mehlafi azzal vádolta a lázadókat, hogy időhúzásra használták a tárgyalásokat, hogy újrarendezzék soraikat és fegyvereket szerezzenek. Húszi tisztségviselők tagadták a vádakat. A tárcavezető hozzátette, hogy az arab világ legszegényebb országának számító Jemen a csőd szélén áll, teljesen elfogytak külföldi devizatartalékai.