A görög helyzetről vitázott az EP Ciprasz részvételével

A vitában felszólalva Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök azt hangoztatta: a görög válság azt bizonyítja, hogy Európa továbbra sem talált megoldást az öngerjesztő adósságválságra, ez nemcsak Görögország gondja, hanem olyan európai probléma, amely európai megoldást igényel. Alekszisz Ciprasz bízik abban, hogy a következő néhány napban sikerül megállapodni az ország hitelezőivel. Kiemelte azt is: nem más országok adófizetőire akarja áthárítani a görög államadósság terhét. Manfred Weber, a legnagyobb EP-frakcióval rendelkező Európai Néppárt képviselőcsoportjának vezetője azzal vádolta Cipraszt, hogy továbbra sem állt elő megfelelő javaslatokkal, nem mondja el az embereknek az igazságot, és "elpusztítja az Európába vetett bizalmat". A bajor politikus figyelmeztette a görög kormányfőt, hogy az általa követelt adósságleírást nem a bankoknak kellene megfizetniük, hanem például szlovák kórházi ápolóknak és spanyol adófizetőknek. Weber elismerte, hogy Görögország a tönk szélére került, de rámutatott, hogy legalább öt uniós tagállamban alacsonyabb az életszínvonal, mint Görögországban. Gianni Pittella, a szociáldemokraták képviselőcsoportjának olasz vezetője arról beszélt, hogy az EU és az eurózóna elképzelhetetlen Görögország nélkül. "Sosem fogjuk elfogadni a Grexitet. Soha!" - szögezte le a szociáldemokrata frakcióvezető, Görörgországnak az euróövezetből történő esetleges távozására utalva. Azt kérte képviselőtársaitól, hogy emelkedjenek felül a pártpolitikán. "Nem most van ideje a megosztottságnak, ez az összetartás ideje" - fogalmazott az olasz politikus, aki szerint a megállapodás lehetősége adott, de most a görög félnek kell ismertetnie javaslatait. Pittella amellett is érvelt, hogy igenis meg kell vitatni az adósság kérdését, konferenciát kell összehívni a tagállamok államadósságának átstrukturálásáról és megosztásáról. Az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójából a lengyel Ryszard Legutko azt hangoztatta, hogy Görögországban és az EU-ban egyaránt "rohad valami". Úgy vélte, a görögök segítséget is akarnak, de közben szabad kezet is akarnak kapni, pedig "aki a prímást fizeti, az rendeli a nótát". A lengyel konzervatív politikus szerint el kell dönteni, kit vagy mit akarunk megmenteni, a valutauniót, a görög kormányt, Angela Merkel német kancellárt, vagy a tagállamok mind szorosabb uniója gondolatának sebezhetetlenségét, mert mindet egyszerre nem lehet. Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető azt mondta: dühös, mert az EU öt éve alvajáróként tántorog a Grexit felé, most pedig immár nyitott szemekkel rohan feléje. "Egyetlen épeszű ember sem akarja Görögország kilépését, de figyelmeztetem Ciprasz miniszterelnököt, ha nem vállalja a felelősséget, be fog következni" - szögezte le Verhofstadt, aki szerint az uniós vezetők felelőssége pedig az volna, hogy valódi politikai és gazdasági uniót hozzanak létre. Alekszisz Cipraszon azt kérte számon, hogy a görögök torkig vannak azzal, ahogy hazájukat évtizedek óta irányítják, s mikor változtat már ezen. "Hogy szeretné, hogy emlékezzenek Önre? Mint egy választási balesetre, aki elszegényítette az országát, vagy mint valódi forradalmi reformerre?" - tette fel a kérdést a volt belga kormányfő, emlékeztetve egyúttal a görög miniszterelnököt, hogy a görögök 80 százaléka meg akarja tartani az eurót. "Ne árulja el őket! Mutassa meg, hogy igazi vezető és nem hamis próféta!" - intézte szavait Cipraszhoz Verhofstadt. Rebecca Harms, a zöldek német társelnöke emlékeztette Cipraszt, hogy történelmi jelentőségű helyzetben van, ő a legerősebb politikai felhatalmazással rendelkező görög kormányfő, akit valaha látott, és azt várja tőle, hogy méltányos adóztatásra és nyugdíjrendszerre tegyen javaslatot. Kitért arra is, hogy arra számított, hogy többet megtud majd Ciprasz beszédéből annál, hogy a görög kormány szakítani óhajt a nepotizmussal és a korrupcióval. Nigel Farage, az euroszkeptikus frakció vezetője arra az álláspontra helyezkedett, hogy Ciprasznak emelt fővel kellene kivezetnie országát az eurózónából. "Az uniós projekt elkezdett haldokolni" - közölte Farage, tudatva, hogy Görögországnak soha nem kellett volna belépnie az euróövezetbe, s most az egész földközi-tengeri térség nem a megfelelő valutát használja. "Egy új berlini fal emelkedett fel Európában, amelyet úgy hívnak: euró" - fogalmazott a brit Függetlenségi Párt vezetője, aki szerint Görögország az eurón kívül, egy leértékelt valutával és barátokkal szerte Európában talpra tudna állni. A brit politikus egyetértett azzal, hogy a mentőcsomagot a bankok kapták, nem az emberek. Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője, és az újonnan alakult Nemzetek és Szabadság Európája frakció társelnöke szerint Cipraszra több helyről is nyomás nehezedett, el akarták távolítani Görögország éléről, az eurózóna el akarta titkolni, hogy az IMF elemzése is a görög álláspontot erősíti, az Európai Központi Bank pedig fojtogatja és bezárásra kényszerítette a görög bankokat. "A görögök viszont olyan haragra gerjedtek az Önök megszorító politikája ellen, hogy az minden machinációjukat elsöpörte" - hangoztatta a francia szélsőjobboldal vezetője szavait a hitelezőknek címezve. Feltette a kérdést, hogy melyik nép tűrte volna el azt, amit a görögök eltűrtek öt éven át. "Az euró és a megszorítások sziámi ikrek. Az Ön népe csak akkor menekülhet meg a megszorítások elől, ha kilépnek az euróövezetből" - mondta Marine Le Pen Ciprasznak, és úgy vélte, ez megkönnyebbülést és a görög gazdasági növekedés beindulását hozná el.