A franciák fele sem akar új muzulmán imahelyeket

Az Ifop közvélemény-kutatóintézet szerint a megkérdezettek alig 19 százaléka támogatja a mecsetek építését, amennyiben azt a muzulmán hívők kérik. A franciák 36 százaléka közömbös a kérdést illetően, négy százaléknak pedig nincs véleménye.
    Húsz évvel ezelőtt a franciák 38 százaléka nem kívánt mecsetet látni lakhelye közelében, de a következő évtizedben csökkent az elutasítás: 2001-ben már csak 22 százalékuk ellenezte azok építését és 46 százalékos volt a közömbösek tábora.
    A 983 nagykorú francia megkérdezésével - a minaretépítést elutasító svájci népszavazást követően - december 1-én és 2-án készült közvélemény-kutatásban a minaretek építésének betiltása mellett foglalt állást a franciák 46 százaléka, 40 százalék viszont nemet mondott a tiltásra, 14 százaléknak pedig nincs véleménye.
     A Le Figaro szerint az Európa legjelentősebb, becslések szerint 5 milliós muzulmán közösségét számláló Franciaország a legelfogadóbb a muzulmán bevándorlókkal szemben, akiknek megközelítőleg kétezer mecset áll rendelkezésére az országban. A minaretek száma alig tíz, s építésük eddig nem váltott ki országos vitákat. A svájci referendum eredményét valamennyi parlamenti párt a vallásszabadság nevében elítélte, és azt hangoztatta, hogy a kérdés nem merül fel Franciaországban.    
    Jérome Fourquet, az Ifop igazgatóhelyettese szerint viszont a felmérés azt mutatja, hogy az évtizedes politikai erőfeszítések ellenére a muzulmán vallás elutasítása még soha nem volt ilyen jelentős Franciaországban. A megkérdezettek az iszlámot "hódító vallásként" érzékelik, kollektív szokásait és terjedését pedig a társadalom kereszténynek tekintett alapjával ellentétesnek vélik. A minaret - a reggeli imára hívó müezzin nélkül is - a muzulmánok jelenlétének túlságosan látható szimbólumaként jelenik meg a franciák számára.