XV. Benedek lehetett a példa

XVI. BenedekReutersAz 1927-ben Marktlban született Joseph Ratzinger teológiát és filozófiát tanult, s 1951-ben szentelték pappá. Harmincéves korában doktorált, a freisingi főiskolán lett a dogmatika professzora. Később tanított Bonnban, Münsterben, Tübingenben, Regensburgban. 1977-ben lett München és Freising érseke, később bíboros – a pápaválasztó 117 bíboros közül ő az egyike annak a 3 kardinálisnak, akiket nem II. János Pál emelt erre a rangra. Pályafutásában a nagy ugrás 1981-ben következett be, amikor II. János Pál Rómába hívta. A hittani kongregáció vezetőjeként a hit kérdéseiben konzervatív Ratzinger és II. János Pál egy hullámhosszon mozgott, legyen szó a születésszabályozásról, vagy a latin-amerikai felszabadítás teológiájáról.

A Benedek pápáknak nem volt könnyű életük. A főként a középkorban regnáló egyházfők általában trónjuk visszaszerzésével voltak elfoglalva, a mostani pápának talán az előző Benedek, az I. világháború alatt a békeaktivistaként fellépő XV. Benedek munkásága adhatta a példát. Aktív külpolitikai szerepet játszott, és II. János Pálhoz hasonlóan a hittérítést is támogatta. Széles körben elismert tudós pápa volt. A 7. században élt Szent Benedek, a bencés rend alapítója pedig Európa védőszentje, ennek is jelzés értéke lehet.

Az egyház történetében eddig uralkodott Benedekek közül akadtak egészen kalandos életűek, a név egyébként leginkább a középkorban élt pápák körében volt gyakori. Hivatalosan 15, gyakorlatilag azonban 16 Benedek pápa volt Joseph Ratzinger bíboros előtt.

XV. Benedek (1914–1922) – X. Piust követte a trónon Giacomo della Chiesa. Elődje nehéz örökséget hagyott hátra, miután csődöt mondott a modernizmus eszméi ellen kidolgozott teológiai válaszcsapása, ami nagy zűrzavart keltett az egyházban. Tiltakozott a Párizs környéki békeszerződések, így a trianoni szerződés ellen is. 1917-ben létrehozta a Keleti Egyházak Kongregációját és a Keleti Tanulmányok Pápai Intézetét, amivel megnyitotta a katolikus egyházat a keleti kereszténység felé. Hatályba léptette a Codex Iuris Canoniciben egybefoglalt, megújított egyházjog. Ő avatta szentté Jeanne d?Arcot. Aktív volt a háború idején a béke hirdetésében és tűzszüneti felszólítások kiadásában, és aktív volt a harmadik világban is, ahol a helybeli misszionáriusok kiképzését szorgalmazta. Tüdőbetegségben halt meg 1922-ben.

XIV. Benedek (1740–1758) – tudós pápa volt a XIV. névrokon.

XIII. Benedek (1724–1730) – dominikánus volt.

(XIII. Benedek) – A nyugati egyházszakadás idején a francia Peter de Lunát XIII. Benedek néven választották pápává Avignonban 1394-ban. Ő IX. Bonifáccal szemben mint ellenpápa szerepelt.

XII. Benedek (1335–1342) – francia pápa volt.

XI. Benedek (1303–1304) – Ő is a dominikánus rend tagja volt.

X. Benedek (1058–1059) – II. Miklós elűzte, végül bebörtönözte.

IX. Benedek (1032–1044, 1045–1046, 1047–1048) – az egyik legkalandosabb életű egyházfő, akit kétszer is elűztek a trónról, és szabados, fényűző életviteléről vált ismertté. Amikor sikerült másodszorra visszavenni Rómát, hogy megházasodjon, „átadta“ a trónt nagyapjának VI. Gergelynek. Benedek ezt később megbánta, és visszafoglalta Rómát, ahol az akkor már három pápajelölt küzdelmének vetettek véget II. Kelemen megválasztásával. Ezt nem fogadta el, 1049-ben kiközösítették.

VIII. Benedek (1012–1024) – Egy Gergely nevű ellenpápa előbb elűzte a római trónról, de II. Henrik visszahelyezte.

VII. Benedek (974–983) – Névelődjét követte a trónon, és még Bonifác nevű ellenjelöltjét is sikerült távol tartania.

VI. Benedek (972–974) – Nagy látványosságok közepette választották meg pápának, de Nagy Ottó halála után kitört római lázadásokban megfojtották.

V. Benedek (964) – Bár I. Ottó római császár nem fogadta el pápának, az ellenpápa elűzte, Hamburgban halt meg diakónusként.

IV. Benedek (900–903) – Még fenntartotta a középkori pápaság egyik legfurcsább intézményét, a Synodus Horrendát. VII. István pápa úgy mondott ítéletet Formosus pápa felett, hogy kiásott hulláját palástba öltöztette, és megtartotta a tárgyalást.

III. Benedek (855–858) – Egy ellenjelölt bíboros, Anastasius követelte a trónt, akit be is iktattak, de végül a nép nyomására őt szentelték fel.

II. Bendek (684–685) – Az egyház mint szentet tiszteli, de neki is várnia kellett kinevezésére, mert a bizánci trónról lelépő IV Konstantin utódját még meg kellett választani.

I. Benedek (574–578) A 4 évig uralkodó I. Benedek még sokára kapta meg a megerősítést a bizánci uralkodótól, és regnálásának jórészét a longobárdok itáliai pusztítása árnyékolta be. (mti,-dex, o-o)