Wrábel Sándor emlékkiállítása

Dr. Cséfalvay Pál, a Keresztény Múzeum igazgatója köszönetet mondott Wrábel Sándor özvegyének, hogy segítséget nyújtott az elhunyt festő kiállításának megrendezéséhez. Hangsúlyozta: ez a kiállítás része annak a sorozatnak, amely az elmúlt évtizedekben mellőzött festőket mutatja be. A kiállítást Losonci Miklós művészettörténész nyitotta meg. Átélő erővel idézte fel a festő életének mozzanatait: „Wrábel Sándor nagyon sokat szenvedett. Nála nem a stílusból, hanem a megélt szenvedésből adódik a szürrealizmus és az expresszionizmus. Amikor mi mindannyian fedezékben voltunk, ő nyíltan vallotta: ‘56 forradalom és szabadságharc volt. Tehetsége és az értékrendje sorsát is megpecsételte, a börtönt mégis elkerülte. A művészetében az ő hősies helytállása értéket teremtett. Emberként megsemmisítették, de művészként nem tudták eltiporni. Halála után két héttel tüntették ki.” Losonci Miklós felidézte találkozását a művésszel: „A pomázi lakásának nagyszobájában egy ölyv lakott; Wrábel az emberekben csalatkozva az állatok barátja lett, baglyok, csúszómászók tanyáztak nála. Meg is festette őket, de nem anatómiai rajzok ezek: az állatokat belülről festette meg, mindnek a jelleme tükröződik a képeken.” A tárlat augusztus 28-ig látható a Keresztény Múzeum földszinti kiállítótermeiben.

Wrábel Sándor 1926-ben született Budapesten. A II. világháború végén kényszermunkára hurcolják. 3 év után jön haza, majd Pór Bertalan tanítványa lesz. Az 1956-os forradalom idején grafikai sorozatot készít az események hatására, majd az elvesztett forradalom után festi meg legnagyobb hatású művét, a Magyar Golgotát. A forradalom eszméje mellett kitartó művészt évtizedeken keresztül zaklatják, kiállításai nincsenek. A 60-as években Olaszországban mutatják be műveit, díjakat nyer, majd Milánóban doktorál. Biztatják, menjen külföldre, de ő a sanyarú körülmények ellenére Magyarországon marad. 1978-ban családjával együtt kilakoltatják békásmegyeri házából; ezután Pomázra költözik. A pilisi táj, az erdők, a vadak szerelmese lesz. 1991-ben már itthon is kiállítják képeit. 1992-ben éri a halál.