Végül a pénzpiacok dönthetnek Fico 4. kormányának a sorsáról

Szlovákia lakossága politikai szempontból nagyjából két nagy táborra oszlik, vagyis teljesen mindegy ki nyeri a választásokat, az ország egyik fele mindig elégedetlen. Robert Fico negyedik kormánya számára így egyedül az a fontos, hogy a saját táborának a kegyeit ne veszítse el. Tisztában vannak azzal, hogy ha növelnék az adókat és lefaragnák a szociális támogatásokat, a saját választóik is elfordulhatnak tőlük, épp ezért a jövő évi költségvetés összeállításánál sem fogták vissza magukat, folytatva az előző kormányok pénzszórását.

A teljes értékű 13. nyugdíj bevezetése és a jelzáloghitelesek támogatása csak a jéghegy csúcsa, így nem csoda, hogy az elemzők szerint a Fico-kormány veszélyes játékot űz az államháztartással. A konszolidációs intézkedések egy része ráadásul ideiglenes. Januártól például az állam újra behajtja a bankadót, amelynek a mértéke azonban évről évre csökken, amíg 2028-ban el nem tűnik. Az így kialakított rendszer ugyanakkor hosszabb távon rontja az államháztartás fenntarthatóságát, az állandó kiadások ugyanis jóval nagyobb mértékben nőnek majd, mint a bevételek.

Két forgatókönyv

A Trend gazdasági hetilap elemzése szerint a fentiek miatt az elkövetkező időszakban két forgatókönyvvel számolhatunk. Az első szerint a pénzpiacok elfogadják a kormány által bemutatott tervet, amely nem foglalkozik az államháztartás hoszszú távú helyreállításával, és csak a rövid távú sikerekre összpontosít. Az ország így továbbra is hozzáfér majd a szükséges pénzmennyiséghez. Ennek eredményeként a Fico-kabinet is képes lesz nagyobb gondok nélkül finanszírozni a költséges szociális intézkedéseit, és csak a következő kormányoknak kell majd szembesülniük az ezzel járó negatív következményekkel.

A második lehetőség az, hogy az elfogadott költségvetés nem győzi meg a pénzpiacokat, amelyek elzárják a pénzcsapokat. Ha pedig a kormány újabb hiteleket szeretne felvenni, olyan intézkedéseket kell hoznia az államháztartás rendbetételére, amelyek megfelelnek a pénzpiacok elvárásainak. Ez esetben azonban megszegheti a választóknak tett ígéreteit, a szociális intézkedései ugyanis nem lesznek olyan busásak, mint azt eredetileg jelezte. Az eredmény: a megszorítások miatt a kormánypárti szavazók körében is nőhet az elégedetlenség, ami a nemrég felálló új kormánynak megadhatja a kegyelemdöfést. Hogy a két forgatókönyv közül melyikre számíthatunk, az hamarosan, akár már január közepén kiderülhet, amikor a 2024-es állami költségvetés elfogadása utáni első államkötvény-kibocsátás várható.

Folytatódó pénzszórás

Az adósságfinanszírozási problémákat elvileg az állami kiadások felső határértékeinek a megszabásával szerették volna megelőzni. Jelenlegi formájukban azonban ezek nem gyakorolnak kellő nyomást a kormányra. „A jelenlegi parlamenti ülésszak során elfogadott kormányzati intézkedések jövőre akkora állandó jellegű bevételekkel számolnak, amelyek 2024-ben az állami kiadások legfeljebb 0,6 milliárd eurós növelését tették volna lehetővé. A költségvetési kiadások azonban közel 1,7 milliárd euróval magasabbak a megengedettnél” – figyelmeztet a Költségvetési Tanács.

Az államháztartási hiány jövőre éves szinten a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékával csökken, miközben a kormány nagy valószínűséggel teljesíti ezt a vállalását. A Költségvetési Tanács ennek ellenére a kiadási korlátokról szóló törvény megsértésére figyelmeztet. A testület elnöke, Ján Tóth szerint ugyanis a hosszabb távú fenntarthatóságra kellene odafigyelnünk. Eszerint a hiány a GDP 0,8 százalékával emelkedik, ahelyett, hogy az elfogadott költségvetés alapján a GDP 0,5 százalékával csökkenne. Abszolút összegben ez a már említett 1,7 milliárdos kiadásnövekedésnek felel meg, amit adóemeléssel vagy kiadáscsökkentéssel lehet előteremteni.

Százmilliós veszteség

A látszat ellenére ez azonban nem csupán játék a számokkal. Az uniós helyreállítási alapokból származó források lehívása ugyanis a kiadási korlátok betartásához van kötve. Ha nem tartják be az ezzel kapcsolatos szabályokat, az ország több százmillió eurót veszíthet. A végső szót az Európai Bizottság mondja ki. Az elfogadott költségvetés alapján a hiány idén várhatóan eléri a GDP 6,52, jövőre pedig az 5,97 százalékát. Jövőre azonban Szlovákia valószínűleg nem kerülheti el a túlzottdeficit-eljárást, ami európai szinten szigorúbb felügyeletet von maga után. Brüsszel valószínűleg 1 százalékpontos konszolidációra fogja kötelezni a kormányt, a Ladislav Kamenický (Smer) vezette pénzügyminisztérium ezért 2025-ben a GDP 4,97 százalékának megfelelő hiánnyal számol.

Szlovákia államháztartási mutatói egyébként az előző kormányok gazdálkodása miatt kezdtek el romlani, a politikusok ugyanis a választási győzelmek érdekében rendre látványos ütemben növelték a kiadásokat. Ennek a jövőben már nem szabadna megismétlődnie, a politikusok azonban végül úgy is dönthetnek, hogy figyelmen kívül hagyják a brüsszeli nyomást. Ezért lesz döntő a pénzpiacok véleménye. Ha ezek szigorúbban lépnek fel a kormánnyal szemben, a politikusok végül rákényszerülnek a spórolásra, ami hosszabb távon meghozhatja a gyümölcsét.

(mi, trend.sk, TASR)