Tudatosítjuk az EU szerepét, de a választás keveseket mozgat meg

Az Európai Parlament által kedden közzétett tavaszi Eurobarométer-felmérés szerint a polgárok elkötelezetten támogatják a demokráciát, és tudnak a közelgő európai választásról. Az EU-s válaszadók több mint fele (56%-a) figyelemmel kíséri az előkészületeket, ami 6 százalékpontos emelkedést jelent a 2018-as adatokhoz képest.

Választási közöny

Szlovákiában azonban más a helyzet: az EP-választás iránt mindössze a megkérdezettek negyede mutatott érdeklődést, ami 4 százalékpontos visszaesést jelent az öt évvel korábbi méréshez viszonyítva. Figyelembe véve a választási arányt az uniós csatlakozás óta a 26%-os érdeklődés nem túl meglepő. Szlovákia évek óta a sereghajtók között szerepel – 2019-ben sikerült ugyan több mint 9 százalékponttal növelni az arányt, de így is csak a választók 22,74%-a ment el szavazni, ami a táblázat utolsó helyére volt elég. Szlovákia 2014 nyarán negatív rekorddal került be az uniós köztudatba – mindössze a választók 13,05%-a vett részt a voksoláson, miközben az EU-s átlag meghaladta a 42%-ot.

Az uniós átlagot tekintve a megkérdezettek mintegy kétharmada (67%) nyilatkozta azt, hogy valószínűleg elmenne szavazni, ha a jövő héten lenne a választás. 2018 áprilisában egy hasonló kérdésre 58 százalékuk válaszolta ugyanezt. Ezúttal tehát többen mutatnak hajlandóságot a választáson való részvételre, mint a legutóbbi, 2019-es EP-választás előtt. A hazai közvélemény esetében szintén növekvő tendencia figyelhető meg – a korábbi kutatásban a válaszadók 37%-a állította, valószínűleg részt venne a voksoláson, az idén tavasszal begyűjtött adatok szerint már a lakosok 57%-a vélekedik így. Mindez annak ellenére, hogy 2018-hoz képest csökkent az érdeklődés az európai választás iránt.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a felmérés kapcsán megjegyezte: „A választások fontosak. A szavazás az a lehetőség, amikor kiállhatunk az általunk fontosnak tartott ügyekért. Ezért arra biztatok mindenkit, különösen a fiatalokat, hogy menjenek el szavazni, és formálják olyanná az Európai Uniót, amilyenné szeretnék, hogy váljon!”.

Értékek

A közvélemény-kutatás készítői rákérdeztek arra is, mely értékeket tartják a legfontosabbnak a lakosok. Az európai polgárok a demokráciát hangsúlyozták, melyet védeni kell: 37%-uk a demokrácia, 28%-uk az emberi jogok, 27%-uk pedig a szólás- és gondolatszabadság védelmét jelölte meg az Európai Parlament legfontosabb feladataként. Szlovákiában azonban e téren is más sorrend alakult ki – az első helyen a szabad mozgás végzett 32%-kal, ami az uniós átlag kétszeresének felel meg, a második hely megegyezik az uniós átlag véleményével – az emberi jogokat a szlovákiai résztvevők 30%-a említette. A demokrácia védelme hazánkban csak a harmadik helyen végzett, 12%-kal elmaradva az EU-s átlagtól.

A válaszadók 54%-a elégedett a demokrácia EU-n belüli működésével. A szabad és tisztességes választásokkal (70%), a szólásszabadsággal (70%) és az alapvető jogok tiszteletével (66%) elégedettek a leginkább, a dezinformáció (41%) és a korrupció (35%) kezelésével viszont annál kevésbé. A szlovákiai válaszadók ebben a kategóriában is szkeptikusabbnak bizonyultak – a demokrácia működésével mindössze a megkérdezettek harmada elégedett. A szabad és tisztességes választásokkal csupán a lakosok 57%-a, a szólásszabadsággal 53%-a, az alapvető jogok tiszteletben tartásával pedig a lakosok fele tűnik elégedettnek. Ami a dezinformáció és korrupcióellenes harcot illeti – a szlovákok 29 és 24 százaléka vallotta magát elégedettnek.

Bár a választás iránt egyelőre nem mutatkozik intenzív érdeklődés, az aktuális parlamenti ciklus negyedik évében a polgárok elismerően nyilatkoztak arról, ahogy az EU kezelte az egymást követő válsághelyzeteket. Döntő többségük tisztában van azzal, hogy az unió lépései kihatnak mindennapi életükre: tízből heten (71%) vannak ezen a véleményen, közel ötödük (18%) igen jelentősnek érzi ezt a hatást. Az Európai Parlament szerepe sem ismeretlen: a válaszadók 62%-a mostanában hallott vagy olvasott az intézményről. Paradox módon Szlovákiában még magasabb ez az arány – az emberek 82%-a tudatosítja, hogy az EU hatással van a mindennapi életére, 21% szerint „jelentős hatásról” van szó. Az EP hazánkban sem idegen – a megkérdezettek közel háromnegyede számolt be arról, hogy nemrégiben hallott vagy olvasott róla. Érdekes módon tehát a lakosok túlnyomó többsége tájékozott az Európai Parlamentről, elismeri, hogy hatással van a mindennapi életére, ennek ellenére csupán a válaszadók 37%-a szólna bele, kik képviseljék az országot az unió egyetlen közvetlenül választott döntéshozó szervében.

Az Európai Unió lépései közül leginkább Ukrajna megsegítésével elégedett az uniós közvélemény – a polgárok 69%-a nyilatkozott elismerően ezzel kapcsolatban. A demokratikus jogok védelme és a jogállamiság érvényre juttatása érdekében tett uniós intézkedések, valamint a külpolitikai lépések szintén viszonylag magas (64%-os, illetve 54%-os) támogatottságot élveztek. Szlovákiában azonban jóval negatívabb eredmények születtek – Ukrajna támogatását illetően épp a szlovákok a legkevésbé elégedettek (45%), a jogállamiság és külpolitikai lépésekkel szintén az uniós átlagnál kevesebben vannak megelégedve – előbbivel 46%, utóbbival mindössze 41%.

Válságkezelés

A válaszadók fele úgy véli, romlott az életszínvonala, és ebben a tekintetben a jövő évben sem vár javulást. További 29 százalékuk ugyan ma még nem érzi a visszaesést, de azzal számol, hogy jövőre bekövetkezik. Ezzel együtt jár az is, hogy kézzelfogható megoldásokat várnának el: közel kétharmaduk (65%) nincs megelégedve azzal, ahogyan országa kezeli a megélhetési válságot, 57%-uk pedig elégtelennek tartja az EU enyhítő intézkedéseit. Az elégedetlenség Szlovákiában még látványosabb – az ország válságkezelésével a lakosok 84%-a elégedetlen, ami pedig az EU válaszát illeti, a hazai résztvevők közel háromnegyede (72%) ezt sem tartja elegendőnek.

A válaszadók 38%-a azt szeretné, ha az Európai Parlament a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre fektetné a hangsúlyt. A közegészségügyben 33%-uk, a klímaváltozás elleni küzdelemben és a gazdaság fellendítésében, illetve a munkahelyteremtésben harmaduk várna aktívabb szerepvállalást az intézménytől. Szlovákia polgárai azt szeretnék, ha az EP elsősorban a gazdaságra és a munkahelyteremtésre fókuszálna (40%), a második helyen a szegénység felszámolását emelték ki, a harmadik legfontosabb kategória pedig a védelem és az EU külső határainak védelme.

A 2023. tavaszi Eurobarométer-felmérést a Kantar közvélemény-kutató ügynökség március 2. és 26. között készítette, több mint 26 ezer fő megkérdezésével. Szlovákiából 1003 személy kapcsolódott be.