Roma holokauszt - Emléknap az áldozatok tiszteletére

A világnap dátuma arra emlékeztet, hogy 1944. augusztus 3-ára virradóra több mint háromezer cigány embert gyilkoltak meg SS-katonák az auschwitzi haláltáborban. A fasiszta Németországban 1935-ben elfogadott állampolgársági törvény a "német vagy fajrokon vérű állampolgárok" kategóriájából a zsidók mellett a cigányokat is kirekesztette. 1938-tól egymást követték a romák elleni rendelkezések: megvonták szavazati jogukat, kitiltották gyermekeiket az iskolából, nem köthettek házasságot nem cigányokkal. 1939-től megkezdték deportálásukat koncentrációs táborokba. Az egyik nagy tábor a burgenlandi Lackenbach (Lakompak) községben volt, ahol több ezer magyar cigányt is fogva tartottak. A nácik a megszállt európai országokban eltérő módon és mértékben üldözték a romákat, különböző becslések szerint a vészkorszakban a kétmilliós európai cigányság 10-30 százalékát gyilkolták meg. Magyarországon 1916-ban hoztak belügyminisztériumi rendeletet a "kóborló" cigányok nyilvántartásba vételére, a renitensek munkatáborba kényszerítésére. 1928-ban egy újabb körrendelet évente kétszeri országos cigányrazziákat írt elő, majd 1938-ban egy csendőrségi nyomozási utasítás a cigányság egészét megbízhatatlannak minősítette. Az 1930-as évektől egyre gyakoribbak lettek a szélsőjobboldali sajtóban a cigányellenes kirohanások. A cigányokat 1943-tól hurcolták kényszermunkára, Magyarország 1944. március 19-ei német megszállása után pedig legalább harminc gettót és munkatábort hoztak létre, ahol több tízezer romát dolgoztattak embertelen körülmények között. Kisebb roma csoportokat már 1944 tavaszán német megsemmisítő táborokba vittek, augusztusban cigány munkaszolgálatos századokat állítottak fel.  Az 1944. október 15-ei nyilas hatalomátvétel után, november 2-án indult meg országszerte a roma családok szervezett deportálása németországi táborokba. A legnagyobb gyűjtőközpont a komáromi Csillagerőd volt, ahová több ezer magyar romát hurcoltak, az ott fogva tartott nők, férfiak és gyerekek a zsidó gettók borzalmait idéző körülmények között sínylődtek. Sokan Dachauba és Bergen-Belsenbe kerültek, ahol legyilkolták őket vagy áltudományos orvosi kísérletek áldozataivá váltak. A történészek ötvenezer és hetvenezer közé teszik azoknak a magyarországi romáknak a számát, akik a holokauszt áldozataiként vesztették életüket. Nemzetközi cigány civil szervezetek kezdeményezték, hogy augusztus 2-án délben világszerte egyperces csenddel emlékezzenek a holokauszt roma áldozataira.