<p>A választók bizalmát képes megszerezni, ez viszont nem biztos, hogy elég arra, hogy pártelnökként is ilyen sikert érjen el. Radoslav Procházkán múlik, mire tudja felhasználni a hétvégén szerzett támogatottságát, véli az elemző.</p>
Procházka a jobboldal vezéregyénisége lehet
Pozsony |
Meglepő eredménnyel, 21,2%-os aránnyal végzett a harmadik helyen a köztársaságielnök-választáson Radoslav Procházka. Sokak szerint ő lehet a felaprózódott jobboldal megújítója, vagy legalábbis elindíthatja ezt a folyamatot. Andrej Kiskával ellentétben ő nem tekinthető „politikán kívüli” jelöltnek, hiszen 2010-től kezdődően komoly politikai múltja van. 2010-ben és 2012-ben is a KDH színeiben jutott a parlamentbe, de 2013-ban kilépett a pártból és annak parlamenti frakciójából is. Belülről akarta ugyanis megújítani a pártot, a kísérlete azonban elbukott. Létrehozta az Alfa Társaságot, amely egyfajta előképe lehet egy politikai pártnak. „Az eredményt hatalmas kötelezettségnek tartom, bizalomnak, nem szabad és nem is akarok csalódást okozni” – kommentálta eredményét Procházka. Hiányzik az alázat„Procházka 21,2 százaléka erős politikai tőke, fontos jelzés Procházka számára a politikai jövőjét illetően, de véleményem szerint egy új párt létrehozása nem biztos, hogy a legjobb megoldás – véli Martin Slosiarik, a Focus közvélemény-kutató ügynökség vezetője. – Nem lehet kizárni, hogy a választási küszöb közelében mozgó pártok közé kerülne.” Úgy véli, hogy inkább szövetségeseket kellene keresnie. A szövetségesek keresése azonban nem nagyon megy Procházkának, erre utal például, hogy a 2012-es választások után sokáig Daniel Lipšiccel együtt szervezték a KDH belső ellenzékét, a pártból azonban nem Lipšicékkel együtt lépett ki, sokak szerint azért, mert nem akart a második lenni Lipšic mögött. Egy tavalyi interjújában Iveta Radičová korábbi kormányfő is nagyobb alázatot kért Procházkától. A lehetséges szövetségesekGrigorij Mesežnikov politológus szerint jelenlegi eredménye alapján ő a legerősebb politikus a jobboldalon. „Az eddigi kijelentései alapján azt várom, hogy pártot alapít” – mondta lapunknak a politológus. Szerinte az segítene a pártnak, ha más pártokból kivált politikusokkal szövetkezne. Jelenleg viszonylag sok ilyen van a parlamentben, elég csak az SDKÚ-ból tavaly távozott politikusokra, Miroslav Beblavýra és Lucia Žitňanskára gondolni. Žitňanská el is ismerte, hogy Procházkával a parlamentben már most is jó az együttműködésük. A legfontosabb feladatnak azonban most mindketten Robert Fico legyőzését tartják a választás második fordulójában. Bugár Béla szerint sem kizárt, hogy Procházka pártot alapít. „Eléggé erős személyiség, elég keményfejű ahhoz, hogy pártot alapítson” – véli a Híd elnöke. Szerinte Procházka hatására a jobboldali pártoknak lépniük kell, politikai stílusukat kell úgy átalakítani, hogy jobban megfeleljen a választóknak. „Az első helyre az embereket kell tenni, megegyezést javaslunk nekik, világosan el kell mondani, hogy ha támogatnak, akkor mit tudunk kínálni nekik” – magyarázta Bugár. Procházka választóiMartin Slosiarik szerint nagyon nehéz megmondani, hogy Procházka a jelenlegi támogatottságát milyen mértékben tudja átvinni egy új pártba. „Függ attól is, hogy új pártot alapít, vagy egy már létezőhöz csatlakozik – véli a szociológus. – Az biztos, hogy jelenlegi több mint 400 ezer támogatója nem fog az új pártjára szavazni.” Ez azzal magyarázható, hogy a köztársaságielnök-választás a személyiségekről szól, az egyéni szimpátiáról, aminek nem feltétele, hogy a választó megváltoztassa pártpreferenciáját. „Egy KDH-választó megmaradhat a pártja mellett akkor is, ha most Procházkára adta voksát” – magyarázta Slosiarik. Pontos információk nincsenek arra vonatkozóan, hogy „honnan jöttek” Radoslav Procházka választói, véli Slosiarik. Hozzávetőlegesen meg lehet ezt állapítani az egyes településeken elért eredmények és a korábbi parlamenti választások eredményeinek összehasonlításával. „Pavol Hrušovský eredményének fényében biztosra vehető, hogy korábban sokan közülük a KDH-t választották” – mondta lapunknak az elemző. Ezt megerősíti a modell is, amely szerint a korábbi KDH-választók adták Procházka szavazóbázisának meghatározó részét, 32 százalékot. Szerinte meg tudta szólítani a konzervatív választót ugyanúgy, mint a liberálisabb embereket, akik két évvel ezelőtt az SaS-t választották. Ugyanakkor a Sme napilap honlapján található egyes adatokat meglepőnek tartja. „Procházka biztosan szerzett voksokat a Smer választói közül is, de azt nem merem kijelenteni, hogy választóinak akár 21 százaléka korábban a kormánypártra voksolt” – mondta lapunknak az elemző.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.