Óriási előrelépés a kormányprogram a kisebbségeknek

A kormányprogramot a héten fogadta el a parlament. Nincs azonban külön kisebbségi része, az emberi jogi területbe ékelték be a kisebbségekkel kapcsolatos terveket. Elfogadhatónak tartja a kormányprogram kisebbségekre vonatkozó részeit?

Ha összehasonlítjuk az 1998-as és a 2002-es kormányprogramokkal, amikor az MKP is tagja volt a koalíciónak, a jelenlegi tartalmazza a legjobb elképzeléseket a kisebbségi politikát illetően. Ennyi, kisebbségeket érintő javaslat, elképzelés még sohasem került a kormányprogramba. Ezek egy része természetesen arról szól, hogyan adjuk vissza mindazt, amit a Fico-kormány elvett. De vannak más dolgok is, például a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvény, amelyet már az előző időszakban is szorgalmaztunk, de nem lett belőle semmi. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy ugyan megnevezésében nem hivatalként, de kiépítünk egy intézményt, amely a kormány kisebbségügyi alelnökéhez tartozik, s amelynek egyrészt saját jogkörei lesznek a kisebbségi kultúrával, az emberi jogokkal kapcsolatban, saját törvény-előkészítési osztálya lesz, másrészt egyetértési joggal rendelkezik a kisebbségi oktatásügy kérdéseiben. Szerintem ez lehet egy kisebbségügyi hivatal alapja. Ha ezt sikerül megvalósítanunk – és erre jó esélyünk van –, akkor a szlovákiai magyar kisebbségi ügyek, sőt a kisebbségi ügyek területén általában is – óriási lépést teszünk előre.

A kormányprogram azonban nem tartalmazza ennyire konkrétan mindezt.

Ilyen konkrétan nem is tartalmazhatja, a kormányprogramba azt nem lehet beleírni, hogy a kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes melyik törvény melyik paragrafusát hogyan módosítsa. Ez részben a tézisekben, részben a koalíciós szerződésben szerepel. A kormányprogram csak arról szól, hogy mit akarunk elérni a kisebbségi ügyek területén.

Első lépésben a Fico-kormány idején elfogadott, a kisebbség számára hátrányos törvénymódosítások, törvények kiigazítását tervezik. Mikorra várható például a szlovák nyelvtörvény módosítása? Egyre fenyegetőbb ugyanis, hogy ennek alapján pénzbírságot is kiszabnak.

Beszéltem a kulturális ügyi miniszterrel is annak érdekében, hogy bírságokat ne szabjanak ki, az MKP ügyében sem, még akkor se, ha az MKP provokált a választási plakátjaival. Ez nem lenne jó, precedens értékű lenne és felesleges. El kell készíteni a törvény módosított szövegét – amit mi a pártban már előkészítettünk – koalíciós javaslatként. Abban állapodtunk meg, hogy a minisztérium a hétvégéig előkészíti az alapelveket, ezeket megpróbáljuk összerakni a mi kész javaslatunkkal úgy, hogy az mielőbb tárcaközi egyeztetésre kerülhessen. Ezt a javaslatot első olvasatban október elején tárgyalhatná a parlament, és decemberben már jóvá is hagyhatná. Erről beszéltünk, amikor azt mondtuk, az első száz napban szeretnénk ezeknek a rossz törvényeknek a többségét kijavítani.

A miniszterelnök-helyettes hivatala mikorra épülhet ki?

Az ilyen változásokhoz időre van szükség, ehhez a hatásköri törvényt kell megváltoztatni. Gyorsított eljárásban csak a környezetvédelmi minisztérium visszaállítását tudtuk elérni, a hatáskörökre vonatkozó többi kérdés a következő módosításban szerepel, ami akár már a szeptemberi ülésen a parlament elé kerülhet. Azt sem lehet azonban kizárni, hogy csak az októberi ülésen kezdjük tárgyalni. Ez azt jelenti, hogy december 1-től vagy legkésőbb január 1-től állhat fel a miniszterelnök-helyettes hivatala.

Az előkészületek már folynak?

Igen, addig ki kell építeni a háttérben, de a hatáskörök nélkül. Ez azt jelenti, hogy például mindenben meg kell egyezni a kulturális ügyi miniszterrel, mert az ő hatáskörébe tartozik a legtöbb kisebbségi ügy. Amiben sikerül megegyezni, az a kisebbségi miniszterelnök-helyettes hatáskörébe kerül át. Most egyezkedünk.

Azt tehát kijelenthetjük, hogy jövőre a kisebbségi támogatásokat a miniszterelnök-helyettesi hivatal osztja fel?

Így van. Vannak ugyan olyan kisebbségi intézmények, amelyek továbbra is inkább a kulturális minisztériumhoz szeretnének tartozni. Erről még tárgyalnunk kell.

Melyek ezek az intézmények?

Az most nem fontos. A lényeg az, hogy ezt az egészet meg kell tárgyalni, ugyanis sokan még nem értik a lényegét. Maga az MKP sem érti, amikor arra figyelmeztet, hogy mi van akkor, ha a következő kormányváltás után Rafael Rafaj lesz a kormány kisebbségügyi alelnöke. Ez butaság, hiszen ha ilyen kormány jönne létre, akkor mi bármilyen törvényt elfogadhatunk, ők bármit meg tudnának változtatni. Az a legfontosabb, hogy az újdonságokat elfogadtassuk a partnereinkkel is. Most nem akarták megérteni, miért kellene egy külön hivatalt kiépíteni a kisebbségügyi miniszterelnök-helyettesnek. A jövőben már ezt is sikerül elfogadtatni velük, és én bízom benne, hogy sikerül kialakítani egy olyan hivatalt, amely a kisebbségek összes ügyét kezeli, és kisebbségi szakemberek állnak az élén – természetesen nem csak magyarok.

Szeptembertől megalakulhat a környezetvédelmi minisztérium. Ki áll az élén?

Több jelölt van, de egyikről sem beszélek addig, amíg a köztársasági elnök jóvá nem hagyja a törvényt. Ha ugyanis elutasítja, akkor újra kell tárgyalni a jogszabályt, és szeptembertől nem jöhet létre a minisztérium.

Martin Ružinský államtitkár személye vitákat váltott ki a pártban. Gyurovszky László bejelentette, hogy kilép a pártból. Mi van most vele?

Én úgy látom, hogy Gyurovszky elkövetett egy hibát, amihez mindenkinek joga van. Bejelentette, hogy távozik, de maradt. Létrehozott azonban egy problémát, amit a sajtó előszeretettel emleget azóta is. Szerinte Ružinský nem a legjobb jelölt erre a posztra, viszont nem jelölt helyette senkit. Ha Ružinský miniszter lenne már egy hónapja, akkor azoknak a követeléseknek a többségét, amit a környezetvédő szervezetek felvázoltak, már teljesíteni tudta volna. A környezetvédők legélesebben azt bírálták, hogy a minisztérium egyes osztályai élén még az előző kabinet emberei állnak. Ez jelenleg Simon hatásköre. Ružinský nem válthatott le senkit, csak Simon, ő a felelős ezért a minisztériumért. Azért sem mondunk előre neveket, mert a sajtó darabokra szedné őket, azt is, aki meg sem érdemli. A környezetvédők is nagyon durvák tudnak lenni. Azt is el tudom képzelni, hogy valaki a háttérből szervezte, hogy Ružinský ellen levelet írjanak Iveta Radičovának.

A leendő környezetvédelmi miniszter személye körüli vita a párton belüli érdekellentétekre mutat. Vannak különböző érdekcsoportok a pártban?

A környezetvédelmi miniszterről nem is vitatkoztunk.

Akkor a környezetvédelmi területtel megbízott államtitkár körül folyt a vita, aki miniszter is lehet.

Államtitkárról volt szó, nem kötelező, hogy ő legyen a miniszter. Az államtitkárról egyeseknek az volt a véleménye, hogy nem alkalmas, Gyurovszky elmondta, hogy szerinte nem a megfelelő ember. Azt azonban nem mondta el, hogy ki lenne jó. A kisebbségi miniszterelnök-helyettes posztjára viszont volt két jelölt. (Rudolf Chmel mellett Bastrnák Tibor, Komárom polgármestere – a szerk. megj.)

Egyes információk szerint júliusban Simon Zsolt földművelésügyi miniszter széke is ingadozott bizonyos párton belüli ellentétek miatt. Ez igaz?

Nem azt mondom, hogy veszélyben volt, de voltak bizonyos dolgok, amelyek a jelenleg még a Simonhoz tartozó környezetvédelmi terület körül alakultak ki. Olyan emberek maradtak ott, akik nem éppen egészséges dolgokat szerettek volna keresztülvinni. A környezetvédő szervezetek éppen ezt bírálták. Ez volt az a probléma, amelyet meg kellett oldani, és ez megtörtént.

A kormányprogram része az autópályák építése is. Ebből az derül ki, hogy 2014-ig talán megkezdődik az R7-es építése.

Nem talán megkezdődik. Ebben a ciklusban az R7-es Pozsony és Egyházgelle közti részének javát meg kell építeni. Én örülnék, ha át lehetne adni, de ebben a kérdésben óvatos vagyok, ugyanis az előző minisztérium által javasolt változatot, ami Pozsonypüspökire vezetné a forgalmat, elvetettük. Az A variáns a körgyűrűre csatlakozna, ezt támogatjuk. Ezzel 7 km-rel hosszabb utat kell megépíteni, ami különböző környezetvédelmi tanulmányokat igényel, ezzel van gondunk. Most már folynak az előkészületek.

Tehát nemcsak elkezdődik, hanem nagyrészt el is készül az R7-es legfontosabb szakasza?

Mi azt szeretnénk, ha be is fejeződne, de ez több tényező függvénye. Fékezhet bennünket például az is, ha parcellákat kell kisajátítani. Én azt szeretném, ha 2014-re a nagy része befejeződne, de a plusz 7 km-t Pozsonyban kell megépíteni, ami sokkal bonyolultabb, mint a falvak között.

A parlament már a negyedik ülését zárta le. A választások után felmerült, hogy a Konzervatív Polgári Párt (OKS) tagjaként bejutott négy képviselő zavart kelthet a koalícióban. Hogyan sikerült őket integrálni a frakcióba?

Akik azzal riogattak, hogy most lesz a leggyengébb a szlovákiai magyarok érdekképviselete, nagyot tévedtek. Talán a legkeményebb felszólalásokat a szlovákiai magyarok védelmében éppen az OKS-es képviselők mondják el. És nem azért, mert mi nem akarunk olyan határozottan felszólalni, csak nekünk elsődlegesen a koalíciós tárgyalásokon kell képviselni a magyarokat. Az érdekképviselet tehát nem csorbult. Néhány kérdésben többet kell velük egyeztetni, mivel egyes témákban sajátos nézeteik vannak, és ha ők kijelentik, hogy nem, akkor nagyon nehéz őket meggyőzni.

Bízik abban, hogy a koalíció kibírja a következő négy évet? Már most felmerültek problémák, elég a Liberális Házra gondolni, de említhetjük a miniszterelnök és egyes miniszterei közötti nézetkülönbségeket, Jozef Mihálnak vagy Ivan Miklošnak egyes bejelentéseit Iveta Radičová nyomására vissza kellett vonnia.

Vannak tapasztalatlan emberek, a problémás ügyek szinte kivétel nélkül az SaS-hez kapcsolódnak. Ivan Mikloš pedig gazdasági kérdésekben meglehetősen radikális, őt fékezni kell. Nem engedhetjük meg, hogy rögtön óriási spórolásba kell kezdeni. Lassabban fogunk takarékoskodni, és ezt magunkon kell kezdeni! Nemcsak a politikusokra gondolok, hanem például az állami cégekre is. Az mégsem normális, hogy mindenki a képviselői fizetésről beszél, közben vannak olyan állami cégek, amelyek vezetői ennél sokkal többet keresnek, miközben a cég veszteséges, legyen az a vasút vagy bármelyik másik cég. Miklošt tehát fékezni kell, az SaS-nek pedig meg kell tanulnia, hogy előbb kell gondolkodni, azután nyilatkozni.

Az Egyszerű Emberek négy képviselője jelentheti a legnagyobb veszélyt?

Ez egyáltalán nem biztos. Szerintem nekik is az a legnagyobb gondjuk, hogy először beszélnek, aztán gondolkodnak. Azt nem lehet megtenni, hogy kijelenti, nem szavazom meg a kormányprogramot, majd mégis megszavazza. Az ellenzék egy napig azzal nyaggatott bennünket, hogy ki tudja, mit ígérteteknekik,márasajátképviselőiteket is lefizetitek. Kellett ilyen fegyvert adni az ellenzék kezébe?A kormányban, a parlamentben nem egyszerű, hanem politikai gondolkodásravanszükség.

A koalíciós tárgyalások sem voltak egyszerűek, hiszen az az interjú, amelyet júliusban készítettünk önnel, azért nem jelenhetett meg lapunkban, mert néhány nap alatt aktualitását veszítette, éppen a koalíción belüli helyzet miatt. Mi váltotta ki a legnagyobb vitát, miben volt a legnehezebb megegyezni?

Két olyan téma volt, amelyről nagyon sokat vitáztunk. Az egyik a kisebbségi ügyek. Én elmondtam a koalíciós partnereinknek, hogy ennek az az oka, hogy nekik nincs kisebbségi programjuk. Sokszor nem értik a mi indokainkat. A hazafiassági törvény módosítását például mi nem kisebbségi ügyként szorgalmaztuk, mivel az nem csak a kisebbségeket érinti, mindenkinek hátrányos. Nem fogadták el, nem került be a kormányprogramba. Én mindenhol elmondom, hogy ezt a másik három párt utasította el. De említhetem a kettős állampolgárságra reagáló szlovák állampolgársági törvényt is. Kaptam egy levelet egy családtól, az apa magyarországi, az anya szlovákiai, itt élnek Észak-Komáromban. A lányuk kétéves. Egy napig volt útlevele, utána kiderült, hogy magyar állampolgár is, és a szlovák szervek elvették a szlovák útlevelét. Erre nincs joguk, de így értelmezik a törvényt. Ezt meg kell értetni Daniel Lipšic belügyminiszterrel is, hogy nem lehet sokáig várni a törvény módosításával. Számos olyan dolog van, amit a szlovákok nem értenek meg. Nem tudják, hogy mit jelent egy magyarnak, amikor egy hivatalban azt kapja meg, hogy na Slovensku po slovensky. A másik nagy problémát az etikai kérdések jelentették, a vatikáni szerződések, a marihuána dekriminalizálása, a melegek jogai és még sorolhatnám. A többiben nagyon gyorsanmegtudtunk egyezni. A programunk nagy része bekerült a kormányprogramba, elég csak a startlakásokat említenem, ami ugyan más néven, de ott van, vagy a nyugdíjasokkal kapcsolatos javaslatainkat, vagy az R7-est. A kisebbségi programunkból csak a kisebbségi törvényt nem sikerült átültetni. Erre azonban senki sem készítette fel a szlovák társadalmat, nem tudják, miről van szó, ha ezt meghallják, azonnal behúzzák a kéziféket, mondván: ez az elszakadás mozgatórugója.

A következő négy évben ez a felkészítés megtörténhet?

Véleményem szerint igen, erre lesz jó a miniszterelnök-helyettes hivatala.