Minden kutyába csipet kell tenni – tíz euró az ára

A jogszabály az állatokat érző lényekként definiálja. Gabriela Matečná (SNS-jelölt) mezőgazdasági miniszter szerint ennek köszönhetően hatékonyabban tudnak majd fellépni az állatkínzásokkal szemben. Eddig ugyanis, ha az állategészségügyi felügyelőt vagy állatorvost állatkínzás gyanújával riasztották, csak a tulajdonos engedélyével léphetett be magánterületre. „Nem tehetett semmit akkor sem, ha például az állat félméteres láncon volt kikötve, nyílt sebek voltak rajta, rendes ól helyett valamilyen fém ketrecben tartották” – magyarázta Oľga Beckerová, az Állatombudsman nevű kezdeményezés tagja.

Az új módosításnak viszont bírálói is vannak, szerintük az állatorvosok ezzel a törvénnyel még a rendőröknél is nagyobb jogköröket kapnak, ráadásul fennáll a veszélye, hogy az időseket átverő csalók ezentúl állatorvosnak adják ki magukat, hogy bejussanak a családi házakhoz.

„Ha a tulajdonos nem engedi be az állatorvost az udvarra, 100-tól 300 euróig terjedő büntetést kaphat. Az állatorvos felszólítására igazolnia is kell magát, különben 100–400 eurós büntetéssel sújtható” – érvel Simon Zsolt független képviselő, aki egyedüliként szavazott a tervezet ellen. Kijelentette, hogy a büntetéseken túl semmit nem old meg a törvény, mivel nem kapcsolódik a büntetőtörvénykönyvre.

Tavaly hat személyt vádoltak meg az országban állatkínzással, mindannyian feltételes büntetést kaptak. Az agrártárca állítja, hogy a módosításnak köszönhetően az elkövetők már nem úszhatják meg a börtönbüntetést.

Az új jogszabály értelmében a kutyákat szeptembertől kötelező csippel kell ellátni. Maximum 10 eurót kérhetnek a csippeltetésért az állatorvosok. A feladat az önkormányzatokra hárul, ha a kutya tulajdonosa ismeretlen. Emellett jegyzéket kell vezetni a kutyákról és a tulajdonosokról. Az önkormányzat büntetést szabhat ki azokra, akik nem tetetnek csipet a kutyájukat. A pénz az önkormányzat kasszájába vándorol és a kutyák csippeltetésére fordítják. Milan Muška, a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) alelnöke szerint ezzel az önkormányzatok újabb feladatot kapnak, amely nem tartozik a jogkörükbe, ráadásul nem egyszerű befogni a kóbor állatokat.
Gabriela Matečná azt ígéri, hogy a kutyák csippeltetésére uniós támogatást is felhasználhatnak az önkormányzatok, főleg a romatelepeken. A kisnyugdíjasok és szükséghelyzetben élők helyett a költségeket átvállalja az állam.
A módosítással az illegális kutyakereskedést is vissza akarják szorítani, becslések szerint ugyanis évente mintegy 40 ezer kutyakölyköt adnak el külföldön illegálisan. (TASR, SITA, ie)