Millenáris földalatti

A budapesti metró az 1896. évi millenáris ünnepségeknek köszönheti létét. A millenáris kiállítás helyszínének és a belvárosnak az összekötése tömegközlekedési vonallal már a tervezés korai fázisában megjelent. Balázs Mór, aki a budapesti közúti villamosközlekedés megindításában döntő szerepet játszott, ismerte a londoni tapasztalatokat, és kiváló kapcsolatai voltak a korszerű építő és üzemeltető cégekkel, elsősorban a Siemensszel. A Sugárúton közúti villamost nem kívántak létesíteni városképi, környezetvédelmi okokból, így győzött Balázs Mór javaslata a földalattiról. Az első 3,5 kilométeres vonal két év alatt épült fel. Eleinte, amíg a technológia mást nem engedett, az utcák vonalát követő földalatti villamos vonalakban gondolkodtak, de a mélyalagút-építő pajzsok meghonosodása után, már a felszíni építmények helyzetétől függetlenül lehetett vonalakról gondolkodni. A harmincas és negyvenes években meg is kezdődött az előkészítés, talajfeltáró fúrások készültek, tervek, hálózati elképzelések ügyében döntés is született, a háború azonban minden tervet romba döntött. Az ötvenes évekre pedig új fordulat állt be a budapesti közlekedés fejlesztésében. A sürgető elem ezúttal a politikai példa volt, a szovjet fővárosé, Moszkváé, ahol a világon leggyorsabban épült meg a legnagyobb metró. A politikai beavatkozás sem új a metróépítés történetében. Ha Moszkvában jó, gyorsan legyen Budapesten is. Az építkezést az ötéves terv egyik legnagyobb erőfeszítésének tüntették fel, és ez lett a veszte. Amikor a terv megvalósíthatatlansága kiderült, szakmai érveket meg sem hallgatva tette a politika bűnbakká a metrót. Egészen a hatvanas évek közepéig, második feléig, az új gazdasági mechanizmus időszakáig csak állagmegóvás volt a budapesti metróban, miközben Európa városai már nagy ütemben építették. 1963-ban aztán újraindult a budapesti metróépítés. Az átadások 1970-ben az Örs vezér tere és a Deák tér között, majd 1972-ben Déli pályaudvarig zajlottak. 1972-ben elkezdődtek az észak-déli vonal munkálatai is. A hálózat egészének elképzelését az Állami Tervbizottság 1981-82-ben elfogadta, de jelezte, a megvalósításról más jogszabályok intézkednek majd. A hozzáértők tudták, ez a hosszabb időre szóló újabb leállást jelenti. Legutóbb a Dél-Budát a belvárossal összekötő 4. vonal megépítése körüli viták kapcsán került a központba a budapesti metróépítés. Hogy miként folytatódik a munka Budapesten, az a közeljövő kérdése. Egyes információk szerint a főváros titkos tárgyalásokat folytat az Európai Fejlesztési Bankkal a 4-es metró építéséről. A városvezetés már májustól építené a földalattit, szakértők szerint viszont idén jó, ha a közbeszerzési pályázatot ki tudják írni. (o)