Végeláthatatlan kocsisorok, ideges emberek, forgalmi dugók – Szlovákia fővárosának mindennapjai. Szakemberek szerint a katasztrofális pozsonyi közlekedési helyzeten már csak az segíthet, ha a tömegközlekedés egy részét leviszik a föld alá, a metró építését ennek ellenére már évek óta halogatják.
Megvalósulhat a főváros álma
A dugókra a metró a megoldásSomogyi Tibor felvételeA földalatti felépítése legutóbb Rudolf Schuster köztársasági elnök oroszországi útja során merült fel, ahol Vlagyimír Putyin orosz elnök tett ígéretet arra, hogy az orosz adósságtérítésből 20 millió dollárt fordítanának erre a célra. Az optimizmus azonban korai lenne, hiszen a metróépítés terve már harminc évvel ezelőtt felmerült, és nem egyszer úgy tűnt, karnyújtásnyira van a megvalósítástól. Az utolsó pillanatban mégis mindig közbejött valami, ami hosszú évekre elodázta az építkezés megkezdését.
Míg harminc évvel ezelőtt azonban megengedhettük magunknak ezt a luxust, mára napról napra égetőbbé válik az építkezés megkezdése. A fővárosban ugyanis az elmúlt években ugrásszerűen nőt a gépkocsik száma. Míg 1990-ben 124 ezer gépkocsit regisztráltak, 1999-re számuk már csaknem elérte a 200 ezret. A személygépkocsik száma ebből 1990-ben 100 ezer, 1999-ben 174 ezer volt. Mára így minden ezer lakosra 400 személygépkocsi jut, ami tovább fog nőni. Szakemberek szerint ez az arány 2010-re elérheti a 478-at, 2030-ra pedig az 510-et.
Nem lehet azonban mindenért csak a gépkocsik számának növekedését okolni. A fővárosban tapasztalható forgalmi dugókért ugyanis a várostervezők is felelősek. A legszembeötlőbb példát Ligetfalu szolgáltatja, ahol ugyan a főváros lakosságának több mint egyharmada él, a munkahelyeknek ugyanakkor csak a 14 százalékát nyújtja. Emiatt a Ligetfalun lakók többsége nap mint nap kénytelen átkelni a Dunán, a végsőkig terhelve a hidak közlekedését.
A városatyák évek óta a tömegközlekedés igénybevételét ajánlják a lakosságnak és a fővárosba látogatóknak egyaránt. Aki azonban utazott már pozsonyi autóbuszon, az tudja, hogy gyakran a város egy távolabbi pontjára is gyorsabban el lehet jutni gyalog, mint tömegközlekedéssel. Ezen azonban már nem lehet segíteni, hiszen a közlekedés gyorsításához az autóbuszoknak külön sávokat kellene biztosítani, ami lehetetlen vállalkozásnak tűnik. A legjobb megoldásnak ezért a földalatti tűnik, amely nevével ellentétben csak részben menne a föld alatt és rá lenne kötve a már létező vasúti szakaszokra is. A Dopravoprojekt által kidolgozott tanulmány szerint ugyanis a pozsonyi tömegközlekedés komplex rendezésének egyik fő célja a fővárosban felépített metrószakaszok összekapcsolása a vasúttal. Ennek köszönhetően a metró nemcsak a fővárosban lakókat szolgálná ki, hanem a környező városokban élőket is. A főváros körüli 50 kilométeres sávban, nagyjából a Malacka, Nagyszombat, Galánta, Dunaszerdahely vonalon belül él a Pozsonyba naponta beutazók mintegy háromnegyede. Elsősorban számukra jelentene nagy segítséget, ha a metrónak köszönhetően átszállások nélkül, gyorsan és a tömegközlekedésben érvényes bérlettel juthatnának el munkahelyükre. A metró által így kiszolgált régiónak jelenleg több mint 1,3 millió lakosa van, és számuk 2010-re várhatóan eléri az 1,4 milliót. Ráadásul, tekintettel a munkapiac alakulására, a jövőben egyre többen fognak beutazni a fővárosba. A Galántára és Nagyszombatba utazók számára a metrót a mostani Nagyszombati vámnál kötnék rá a vasúthálózatra, míg a dunaszerdehalyi vonal Ružinov városrész végén kötődne a vasútra. Magának a metró fővárosi szakaszának két fővonala lenne, amelyek a belvárost kötnék össze Récsével, Ružinovval, Ligetfaluval valamint Károlyfalun keresztül Pozsonyhidegkúttal. Az első szakaszban Ligetfalut kötnék össze a belvárossal és a vasúti főpályaudvarral. Míg a Duna bal partján a szerelvények a föld alatt közlekednek majd, Ligetfalun a sínpárokat szabad pályán a földbe mélyített folyosón vezetik.
A metróépítés azonban nem olcsó mulatság, hiszen az előzetes felmérések szerint kiépítése a főváros területén 73 milliárd koronába kerülne. Ha semmi nem jön közbe, építése már a jövő évben megkezdődhetne. A 2010-ig tartó első szakaszban 15-16 milliárd koronás összeget fektetnének be. A közlekedési tárca szakemberei szerint a teljes metrót így 2030-ra fejezhetnének be.
A metróépítés technikai részleteivel és finanszírozásával jelenleg a fővárosi önkormányzat illetékes részlegei foglalkoznak, s az önkormányzat után a kormánynak is rá kell bólintania a tervre. Ha a kabinet is egyetért a metróépítéssel, akkor a Metro Rt., az építkezés befektetője nemzetközi versenypályázatot hirdethet az építőipari munkák elvégzésére. Ahhoz azonban, hogy tartani tudják az eredeti határidőket, az összes érintett félnek a lehető leggyorsabban meg kellene hoznia döntését. (mi)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.