Még mindig csak a kishalaknak kell félniük Szlovákiában

Közzétette a Transparency International (TI) nemzetközi civil szervezet az éves korrupcióérzékelési indexét (CPI), melyen Szlovákia az előző két évhez hasonlóan az 54. helyen végzett. A CPI listáján a lehetséges 100-ból mindössze 50 pontot szerzett, vagyis eggyel kevesebbet, mint korábban.

A lengyelek a V4 élén

A legnagyobb zuhanást Magyarország produkálta, a korábbi 57. helyről idén 45 ponttal a 66. helyre esett, azaz 9 helyet csúszott vissza. A V4-es tagországok közül a lengyelek állnak a legjobban, ők 60 ponttal a 36. helyen, a csehek pedig 57 ponttal a 42. helyen zártak. A korrupcióérzékelési index a politikusok körében és a hivatalokban érzékelt korrupció mértéke alapján rangsorolja az országokat. Idén a nemzetközi szervezet 180 országot rangsorolt.

Az élen idén is az északi országok, Új-Zéland és Dánia végzett. A lista végén Szomália és Dél-Szudán áll. A korrupció érzékelésében 81 ország javított, míg 62-ben romlott a helyzet. A listán szereplő országok kétharmada 50-nél kevesebb pontot kapott. A korrupció elleni harcban az elmúlt hat évben a legnagyobb előrelépést Elefántcsontpart, Szenegál és Nagy-Britannia tette meg.

Egy helyben toporgunk

„Szlovákiában immár harmadik éve stagnál a korrupció elleni harc, idén egy pontot veszített, s ezzel a rangsorolt országok azon harmadához csatlakozott, melyek eredménye éves összehasonlításban romlott” – mutatott rá Gabriel Šipoš, a TI hazai fiókjának igazgatója. A korrupció elleni harc stagnálásához az állami hivatalok is hozzájárulnak. „Ha a következő években Szlovákiában nem javul a helyzet, és Románia, Görögország és Olaszország olyan ütemben fog fejlődni, mint eddig, akkor Szlovákia 2020-ig az Európai Unió négy legkorruptabb országa között találhatja magát” – figyelmeztetett Gabriel Šipoš.

Ítélet 10 év után

A Transparency International Slovensko (TIS) igazgatója arra is emlékeztetett, hogy Szlovákia történetében először tavaly októberben ítélt el a bíróság magas beosztású politikusokat, Igor Štefanovot és Marián Janušeket, a két volt SNS-es építésügyi és régiófejlesztési minisztert. Mindkettőjüket a faliújságtender miatt ítélte el a bíróság. Az első ítélet, mely még nem jogerős, tíz évvel a bűncselekmény elkövetése után született. Ráadásul a megrendelők közül senkit nem állítottak bíróság elé, így a korrupció sem bizonyított. A TIS arra is emlékeztetett, hogy az utóbbi két évben ötödével csökkent a korrupció miatt elítéltek száma. Ráadásul jobbára kis halakat csípnek el, és az esetek 94%-a feltételes büntetést kap. Az elítéltek mintegy felét 100 euró alatti kenőpénzért csípték nyakon.

Nincs felelősségre vonás

A közelmúltban módosult ugyan a korrupció bejelentőiről szóló jogszabály, ugyanakkor senkit sem vontak felelősségre a külügyminisztériumban az uniós elnökség rendezvényeinek vitatható finanszírozása miatt. Annak ellenére sem, hogy az Állami Számvevőszék (NKÚ) szerint is hibázott a tárca. Az oktatásügyi tárca éléről a mintegy 600 millió eurós uniós botrány miatt ugyan menesztették Peter Plavčan volt tárcavezetőt, de büntetőjogi következménye nincs az ügynek.

A TIS azt is kifogásolja, hogy a kormány ugyan kialakított egy új korrupcióellenes osztályt, de az ellenőrző szervek élére és az Alkotmánybíróságra is saját jelöltjeit küldi. A civilek szerint a korrupció elleni harcban előrelépést hozna, ha politikamentessé tennék a rendőrséget és az ügyészséget.