Lesz uniós munkanélküli-segély?

A segély jelenleg hat hónapig jár, és a bér 50 százaléka, vagyis hazai forrásból még tíz százalékponttal kellene emelni, hogy a jelenlegi szintű segélyt kapják a munkanélküliek. Természetesen a tagállamok a jelenleginél többet is hozzáfizethetnének, és hosszabb ideig is folyósíthatnák a támogatást, most még nem lehet megmondani, hogy a munkanélkülieknek előnyösebb lenne-e az új rendszer.

Az alapot a tagállamok befizetései tartanák fenn. Andor László uniós biztos szerint ezzel részben kompenzálható lenne a hirtelen, de nem minden tagállamban egyszerre megugró munkanélküliség hatása.

Mi lesz a „nemzeti” segélyrendszerekkel?

A rendszer működtetéséhez az eurózóna GDP-jének mintegy 1 százalékára lenne szükség. Andor szerint ez a mechanizmus nem csak a rossz gazdasági helyzetben lévő országoknak segítene, a konjunktúra és a munkanélküliség alakulásától függően az egyes országok hol nettó befizetői, hol nettó kedvezményezettjei lennének a rendszernek. Az Európai Bizottság pozsonyi képviselete szerint a rendszer az USA-ban működőhöz lenne hasonló.

A szociális ügyi minisztérium szerint a javaslat rengeteg kérdést vet fel. „Kinek lesz joga erre a segélyre, milyen hosszú ideig jár majd, milyen szerep jut a nemzeti rendszereknek” – sorolta a kérdéseket Michal Stuška, a szaktárca szóvivője. Kulcsfontosságú kérdésnek tartja a minisztérium az uniós rendszer finanszírozását. „A javaslat szerint rendszeresen értékelnék a tagállamok járulékbefizetésének nagyságát, ami felveti a kérdést, hogy Szlovákiának milyen mértékben kellene kivennie a részét a rendszer finanszírozásából más tagállamokban” – magyarázta a szóvivő. Szerinte ügyelni kell arra is, hogy az ilyen nemzetek feletti rendszer ne ütközzön az unió alapszerződésébe, vagyis arra, hogy ne követelje meg az egyes tagállamok társadalombiztosítási törvényeinek harmonizálását.

Nagyok az eltérések

Az Európai Bizottság pozsonyi képviselete szerint azonban egy ilyen rendszer bevezetéséhez mindenképpen szükség lesz az alapszerződés módosítására. „Nyilvánvaló, hogy az ilyen változás megkövetelné az EU alapszerződésének módosítását” – tájékoztatta lapunkat Andrej Králik, a képviselet szóvivője.

Az Európai Unióban a foglalkoztatási politika és a szociálpolitika is nemzeti hatáskörbe tartozik, a munkanélküliségi segély nagysága, folyósításának hossza országonként változó. A segély a korábban kapott bér 40–80 százaléka között mozog, de sok helyen megszabják a felső határt. Szlovákiában a korábbi bruttó bér 50 százaléka jár, a plafon pedig havi 839,90 euró. A folyósítás hossza néhány hónaptól évekig terjed – Magyarországon 3, nálunk 6 hónap, de például Belgiumban korlátlan idejű.