Lassan érjük utol Európát

A gazdaságkutató szerint az elmúlt húsz év növekedési átlagait a jövőbe vetítve Szlovákia 2030-ra, Lengyelország 2035-re, Csehország 2040-re, míg Magyarország csak 2075-re érné el az euróövezet akkori egy főre jutó bruttó hazai termékének (GDP) az átlagát.

A GKI azonban megjegyzi: ha az elmúlt tíz év növekedési átlagát tekintjük, akkor Szlovákia akár már 2025-re, Csehország és Lengyelország 2030-ra érné el az euróövezet átlagát, szemben Magyarországgal, amely ezt csak 2120-ra érné el.

Gyors reformerek

A jelentős eltérések az említett országokban végrehajtott reformokkal magyarázhatók, míg Szlovákiában a Dzurinda-kormányok idején végrehajtották a legszükségesebb reformokat, Magyarországon ezzel máig adósak. Magyarországon az egy főre jutó GDP értéke jelenleg 63 százaléka az euróövezeti átlagnak, 20 százalékponttal magasabb, mint 20 évvel ezelőtt, és várhatóan ez további egy százalékponttal javul 2016-ig.

A GKI közleménye szerint a hasonló bázisról induló Szlovákia fejlődése ennél jóval dinamikusabb volt, hiszen 30 százalékpontos, míg Lengyelország 26 százalékpontos növekedést tudott felmutatni. Csehország volt a régióban a leglassúbb ezen a területen, ugyanakkor jóval magasabb bázisról indult, így még mindig a legfejlettebb állam e tekintetben is a régióban.

A gazdaságkutató szerint a belátható idejű tényleges reálkonvergenciához (az euróövezeti egy főre jutó GDP értékének közelítéséhez) a magyar gazdaságnak az euróövezet átlagos növekedését jóval meghaladó növekedést kell produkálnia. Az eurózóna GDP-jének egy százalékos növekedési üteme mellett, legalább 1,6 százalékos növekedést kell elérni Magyarországon, 1,3 százalékos növekedést Csehországban, 1,6 százalékot Lengyelországban és 1,4 százalékot Szlovákiában ahhoz, hogy az értékek közötti abszolút különbség ne növekedjen.

Segített az euró

Szlovákiának a gyorsabb felzárkózásban segített az euró 2009-es bevezetése is. Az Európai Központi Bank (EKB) most közzétett elemzése szerint ugyanakkor ez is a reformoknak köszönhető. „A nagy nyugat-európai országok, az eurózóna alapító államai túl hamar lemondtak a gazdasági reformok következetes végrehajtásáról, ezért nem is sikerült nagyobb sikereket elérniük országaik gazdasági teljesítményeinek a közelítéséhez“ - derül ki az EKB elemzéséből, amely szerint ezzel magyarázható, hogy Németország továbbra is fényévekre van az eurózóna kevésbé fejlett déli tagországaitól.

Az EKB szerint a legnagyobb sikereket a később csatlakozó tagországok érték el, amelyekre jóval nagyobb nyomás nehezedett a reformok végrehajtása szempontjából, Szlovákia és a balti államok így sokkal gyorsabban faragják le a lemaradásukat, mint a kevésbé fejlett nyugat-európai tagországok. (SITA, vlv)