Lajčák második helye félsiker

Másrészt a több alkalommal is emlegetett szokásjog – amely szerint az ENSZ új főtitkárának személyét a közép-kelet-európai államok egyike adja – sem érvényesült. António Guterres egykori portugál miniszterelnök kerül az Egyesült Nemzetek Szervezetének élére, miután a nemzetközi szervezet Biztonsági Tanácsát alkotó 5 állandó és 10 nem állandó tag egyhangúlag a portugál baloldali politikus mellett szavazott. A végső döntés az ENSZ Közgyűlése kezében van, azonban a testület szavazása már csak formalitás, ezzel tulajdonképpen eldőlt, ki lesz az ENSZ kilencedik főtitkára. Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter a titkos szavazás során a második helyen végzett. „Elégedett vagyok azzal, hogy a kelet-európai államok jelöltjei közül a legelőkelőbb helyen végeztem, annak ellenére, hogy összességében »csak« a második lettem. Mindemellett ez a szlovák diplomácia történelmének egyik legnagyobb sikere” – tette közzé nyilatkozatát Miroslav Lajčák külügyminiszter a szociális hálón. Sikeres második„Miroslav Lajčák szereplését és azt, hogy összességében a második helyen végzett, nagyra kell értékelni, azonban António Guterres megválasztása az ENSZ élére egyáltalán nem lepett meg, mivel szakmai tapasztalatai alapján ő volt a legjobb jelölt a szervezet irányítói tisztségének a betöltésére.” – nyilatkozta lapunknak Petőcz Kálmán, Szlovákia korábbi ENSZ-nagykövete. Amellett, hogy a volt portugál baloldali politikus megfelelt a szakmai kritériumoknak, 2005 és 2015 között az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát (UNHCR) irányította. A 67 éves António Guterres a 2007-től hivatalban lévő dél- koreai Pan Ki-Mun főtitkárt váltja 2017 január elsejétől. A világszervezet 70 éves fennállása alatt először volt nyilvános a nemzetközi szervezet főtitkári pozíciójára pályázók kiléte, és először tartottak nyilvános meghallgatásokat a közgyűlés előtt, egészen eddig ugyanis zárt ajtók mögött dőlt el az apparátust vezető személye. Korábban a 15 tagú Biztonsági Tanács titkosan javasolt főtitkárjelöltet, akinek megválasztását a Közgyűlés hagyta jóvá. Az ENSZ fennállása óta először fordul elő az, hogy egy olyan ország jelöltje kerüljön a világszervezet élére, amely állam valamilyen védelmi szervezetnek a tagja, ez esetben a NATO-nak. Ahhoz, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa meg tudjon egyezni a főtitkár személyéről, a BT 5 állandó tagja – Nagy-Britannia, Franciaország, az Egyesült Államok, Oroszország és Kína – közül egyik sem emelhetett vétót a jelölt ellen a titkos szavazás során. A szakértő szerint az is előfordulhat, hogy a portugál jelölt elfogadását különböző „engedmények” meghatározása előzte meg. „Annak, hogy az ENSZ új főtitkára egy NATO-tagországból jött, rendkívül magas ára van. Az ENSZ intézményén belül nagyon sok fontos pozíció van, és meghatározó, hogy ezeket a pozíciókat mely tagállamok jelöltjei foglalják majd el. Lehetséges, hogy az USA, de akár a többi állandó tagállam, mint Nagy-Britannia és Franciaország, engedményeket ígért a fontosabb pozíciók betöltése kapcsán Kína és Oroszország számára” – tette hozzá Petőcz Kálmán. A rotációs elvRobert Fico kormányfő, de Miroslav Lajčák is több alkalommal azt nyilatkozta, hogy az úgynevezett szokásjog és rotációs elv alapján az ENSZ főtitkári posztjának betöltése az elkövetkezendő 5 éves ciklusban a közép-kelet-európai régió jelöltjét illeti meg. Miroslav Lajčák mellett a közép-kelet–európai államok jelöltjei közé tartozott még Irina Bokova, az UNESCO jelenlegi vezetője vagy Danilo Türk volt szlovén elnök. Petőcz Kálmán szerint megtévesztő és félrevezető volt a szokásjogra hivatkozni, mivel nem „kőbe vésett szabály” az, hogy az új főtitkárt Közép-Kelet-Európa adja. Ráadásul 8 jelölt származott ebből a régióból. A másik oldalon, ha Kína vagy Oroszország szemszögéből nézzük a közép-kelet-európai jelölteket, megállapíthatjuk, hogy Oroszország, de a harmadik világ országai is a Nyugathoz sorolják Szlovákiát. „Szlovákia tagja a NATO-nak, és lényegében ugyanazt a geopolitikai régiót képviseli” – tette hozzá a szakértő. Putyin sem segítettMiroslav Lajčák a titkos szavazás során két BT tagállamtól kapott piros lapot. Az RTVS információja szerint a szövetségesek, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok vétózhatták meg Lajčák jelölését. Amíg Andrej Kiska államfő az Egyesült Államokban és az ENSZ-ben lobbizott a támogatásért Lajčák számára, addig Robert Fico kormányfő Oroszországban Vlagyimir Putyin elnöknél keresett támogatást a külügyminiszter részére. Egyes információk szerint Putyin meg is ígérte, hogy Oroszország Lajčákot fogja támogatni, és meg fog vétózni minden más esélyes jelöltet. Petőcz Kálmán szerint Lajčáknak egyáltalán nem segítettek Robert Fico kormányfő korábbi menekült- és moszlimellenes kijelentései vagy a kormányfő elmúlt évek során folytatott „oroszbarát” retorikája. Annak ellenére, hogy Szlovákia külpolitikai stratégiájában deklarálta transzatlanti elköteleződését és teljesíti a NATO tagságából folyó kötelezettségeit, a valóságban nem nyugaton keresi a szövetségeseket, ami a nyugati partnerekben kétségeket vet fel. A V4-ek sem egységesMiroslav Lajčáknak a visegrádi négyek országainak a támogatását sem sikerült megszereznie. Az elmúlt hónapokban főleg a menekültválság kapcsán előtérbe került visegrádi csoport együttműködése sem bizonyult hatékonynak. Lengyelország Irina Bokovat, az UNESCO főtitkárát támogatta, Magyarország pedig Krisztalina Georgievát, az Európai Bizottság alelnökét. Érdekesség, hogy mind Bokova, mind Georgieva bolgár jelölt volt, Bulgária kezdetben Bokovát támogatta, majd miután látta a korábbi próbaválasztások során, hogy nincs esélye, az utolsó pillanatban, ezelőtt mintegy 2 héttel, elindították Georgievát. Ami azonban ennél is fontosabb, hogy nemcsak a visegrádi országok nem tudtak megállapodni egy közös jelöltben, hanem magának az Európai Uniónak sem volt egy közös, európai ENSZ-főtitkárjelöltje. „A mostani választás megmutatta azt, hogy az Európai Unió nem volt képes megállapodni egy közös jelöltben, ez pedig negatív hatással lehet az EU közös kül- és biztonságpolitikájára” – tette hozzá Petőcz Kálmán. Abban az esetben, ha ez Európai Unió nem tud megállapodni ilyen kulcsfontosságú kérdésekben, kevésbé valószínű az, hogy az EU egy globális gazdaságpolitikai szereplővé és nagyhatalommá válik. Az elmúlt években az ENSZ működésével és a szervezet válságkezelésével kapcsolatban több kritika is megfogalmazódott. 2012-ben az USA ENSZ-nagykövete bírálta az ENSZ Biztonsági Tanácsát, amiért nem kezelte megfelelően a szíriai válságot és megvétózta az ENSZ megfigyelő missziójának a mandátumát. A Guardian brit napilap például a segélyprogramok nem megfelelő szétosztására mutatott rá, amelyek a napilap információi szerint Aszad szíriai elnök rokonaihoz köthető szervezetek kezébe kerültek. Tény, hogy az elmúlt években a világban csökkent a háborúk és a nemzetközi konfliktusok száma, azonban ez a csökkenési tendencia mára megállt, és nőtt a nem állami szereplők, a terrorista szervezetek által elkövetett erőszak és a szervezett bűnözés aránya. A nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében létrejött világszervezet tehát folyamatosan új kihívások elé néz. Németh Viktória