Kiska kényszerhelyzetben

Az Alkotmánybíróság (AB) mai döntése értelmében Andrej Kiska megsértette a parlament által megválasztott alkotmánybíró-jelöltek alkotmányos jogait azzal, hogy nem nevezte ki őket a taláros testület tagjaivá. Az AB megszüntette az államfőnek a kinevezés elutasítására vonatkozó határozatát, visszautalta az ügyet Kiskának és utasította, hogy lépjen az alkotmánybíró-jelöltek kinevezésében.  Roman Krpelan, az államfő szóvivője közölte: „Andrej Kiska államfő azt követően tájékoztat a további lépéseiről, miután áttanulmányozza az Alkotmánybíróság döntését.”  Az AB indoklása alapján Kiska megsértette a jelöltek jogait, ráadásul ismételten nem az alkotmány értelmében járt el, és az általa kiadott határozattal túllépte jogköreit. Az AB szerint Kiska köteles a parlament által jóváhagyott jelöltek felét kinevezni, és az ügyben visszaállította a 2014-es állapotot. Ez azt jelenti, hogy Ján Bernát, Miroslav Duriš, Eva Fulcová, Juraj Sopoliga, Jana Laššáková, Mojmír Mamojka és Imrich Volkai is alkotmánybíró-jelöltek. Ez egy újabb fordulat, hiszen ahogyan Stanislav Gaňa, az államfői hivatal törvénykezési és kegyelmi osztályának igazgatója rámutatott, az államfőnek hét jelölt közül kell hármat kineveznie. „Ugyanakkor az alaptörvény egyértelműen kimondja, hogy minden szabad helyre két jelöltet kell állítani. Az elnök úrral és tanácsadóival ezt a helyzetet alaposan mérlegelnünk kell, hogy feloldjuk ezt a patthelyzetet” – közölte Stanislav Gaňa.  A taláros testületben 2014-ben három, 2016-ban pedig két hely üresedett meg, melyek közül Kiska Jana Baricová kinevezésével csupán egyet töltött be. A többi jelöltet alkalmatlannak találta a poszt betöltésére, mivel egyikük sem foglalkozott alkotmányjoggal és az emberi jogok területén sem jártasak. Kiska Jozef Čentéš megválasztott, de Ivan Gašparovič volt államfő által ki nem nevezett főügyészjelölt esetére hivatkozott. Az AB indoklásában azt állítja, hogy a főügyész kinevezését meg lehetett torpedózni, az alkotmánybíró-jelöltekét viszont nem.  Az Alkotmánybíróság (AB) döntésével gyakorlatilag garantálta, hogy hosszú évekre három smeres jelölt alkotmánybíró lehet. Jana Laššákováról és Mojmír Mamojkáról úgy szavazott a parlament, hogy maguk is képviselők voltak a Smer színeiben. Robert Fico kormányfő szerint az AB döntését nem lehet kétségbe vonni, és az államfőnek lépnie kell.  Elégedettek az AB döntésével a jelöltek. Többen úgy fogalmaztak, remélik, Andrej Kiska végre pontot tesz a több éve húzódó ügy végére. Andrej Danko, a parlament elnöke szerint az AB döntésével minden jogi akadály elhárult az alkotmánybíró-jelöltek kinevezés elől. Meglepő módon nem bírálta Kiskát. Danko elérkezettnek látja az időt arra, hogy módosítsák az alkotmánybírók kiválasztásának feltételeit és szabályait. „Ugyanakkor megválasztásuknak továbbra is a parlament hatáskörében kell maradnia” – mondta a házelnök.  Az alkotmánybírók megválasztásának új szabályzását Andrej Kiska államfő hónapokkal korábban felvetette. Szerinte egyértelművé kell tenni a jelenlegi gyakorlatot. Az új szabályozást Lucia Žitňanská (Híd) igazságügyi miniszter is támogatja. A 13 tagú taláros testület 9 tagjának ugyanis 2019-ban lejár a mandátuma.