<p>A Focus közvélemény-kutató szeptember eleji felmérése szerint alacsony részvétellel zajlikmajdholnapa hetedik országos népszavazás, holott a feltett kérdésekről a lakosság döntő többsége hasonlóan gondolkodik. Avoksolást gyakorlatilag csak akezdeményező Szabadság és Szolidaritás (SaS) népszerűsíti, a hat kérdésrőlnemalakult ki társadalmi vita.</p>
Kellően populista kérdések
Gyakorlatilag kampány nélkül kerül sor a népszavazásra. A kérdések között található szélsőségesen populista, de a demokráciát erősítő is. „A népszavazás a demokrácia nagyon fontos intézménye, de sajnos Szlovákiában lejáratódott“ - mondta lapunknak Öllös László politológus. Szerinte az a legnagyobb baj, hogy nem alakult ki társadalmi vita az egyes kérdésekről. „Nálunk nem alakult ki az a magatartás, ami a régi demokráciákban megvan, hogy az emberek nagy többsége véleményt akar mondani“ - mondta Öllös.
Richard Sulík, az SaS elnöke még a párt megalakulása előtt, 2008 őszén bejelentette, hogy népszavazást kezdeményeznek hat kérdéssel. A kérdések fele érinti az emberek pénztárcáját, gyakorlatilag azt kérdezik tőlük, akarnak-e kevesebbet befizetni a közös kasszába, illetve az állam takarékosabban bánjon-e a közpénzekkel. Ebbe a kategóriába tartozik az üzemben tartási díj (rádió- és tévédíj) eltörlése, a kisebb létszámú parlament és a kormányautók felső árának megszabása. A másik három kérdés politikai jellegű: korlátozzuke a képviselők mentelmi jogát, amiről évtizedes vita folyik, szavazhassunk-e az interneten, és korlátozzuk-e a politikusok sajtóválasszal kapcsolat jogait, amit a Maďarič-féle sajtótörvény biztosít számukra.
Rossz a kis létszámú parlament?
Öllös szerint a látszólag egyértelmű kérdések között van olyan is, amelyre a demokrácia szempontjából kifejezetten káros lenne igennel válaszolni. „Népszerű kérdés például a képviselők számának csökkentése, hiszen a választók többsége erre várhatóan igennel szavaz“ - magyarázta lapunknak a politológus. Szerinteazonbanpopulistaelképzelés, hogy minél kisebb a parlament, annáljobbleszazembereknek. A Focus felmérése szerint a legtöbb ember erre a kérdésre mondana igent, a megkérdezettek 86,3 százaléka. „Ez nagyon hibás társadalmi vélemény, hiszen a parlament reprezentativitása nemcsak politikai reprezentativitás, hanem az egyes társadalmi rétegek képviseletéről is szól, hogy legyen elég orvos,tanárstb.atörvényhozásban - mondta Öllös. - A parlament ugyanis egy törvénygyár, kell,hogy legyenek ott olyan emberek is, akiknek van valamilyen áttekintésük az adott területről.“ Úgy véli, minél alacsonyabb a képviselők száma,atársadalmireprezentativitás annál kevésbé érvényesül. „Már a 150 fős parlament is kicsi, a politológia azt mondja, hogy legalább 200 fősnek kell lennie a parlamentnek, hogy erre lehetőség nyíljon“ - mondta Öllös. A kisebb parlament ellen szól az az érv is, hogy minél kevesebb képviselő van, annál nagyobb hatalom van egyképviselőkezében.
A képviselők mentelmi joga
A másik hangsúlyos kérdés, amelyre a lakosság 83,5 százaléka rábólintana, az a mentelmi jog szűkítése. Aparlament hosszú évek óta „próbálja“ elérni azt, hogy legalább a kihágásokra ne vonatkozzon a mentelmi jog, például ha a képviselő vét a közlekedési szabályok ellen. A mentelmi jog egyedül az alkoholfogyasztásra nem vonatkozik, minden más esetben, a gyorshajtástól a tilosban parkolásig megvédi a képviselőt. A kérdés ebben az esetben is csak a kihágásokra vonatkozik, vagyis azt kérdezik az emberektől, hogy a kihágás elkövetése esetén a képviselőt is „egyszerű emberként“ kezeljék a rendőrök. A jelenlegi kormánykoalíció a parlamentben is megpróbálkozik a mentelmi jog szűkítésével, ehhez azonban az ellenzék támogatása is kellene, mivel alkotmánymódosításra van szükség, vagyis legalább 90 képviselőnek kell igennel szavaznia. Erre nincs sokesély,aSmeregyelőretárgyalni sem hajlandó a kormányoldallal, Robert Fico pártelnök egyszer a bírók mentelmi jogát védi, máskor pedig a népszavazásra hivatkozva halasztja a megbeszéléseket. A kormányoldal végül engedett, és a mentelmi jog szabályozásának megtárgyalását az októberi ülésre halasztotta a parlament.
Tévédíj és drága limuzinok
Az üzemben tartási díjról szóló kérdés közvetlenül érinti a polgárok zsebét, a havi 4,65 eurós tévédíj megspórolásával akarta az SaS részvételre buzdítani az embereket. Az üzemben tartási díj elvileg a két közmédia függetlenségét lenne hivatott biztosítani, azzal, hogy a Szlovák Rádió és a Szlovák Televízió költségvetése nem függ a mindenkori kormánytól. Ehhez azonban teljesülnie kellene annak a feltételnek is, hogy az intézmények költségvetését fedezi ez a díj, nem szorulnak további állami támogatásra, ami az utóbbi évek gyakorlatát tekintvenemigaz. ASzlovák Televízió legalábbis csak állami segítséggel tudja fedezniahiányát.
A limuzinok kérdése is hasonló kategória, jól hangzik, hogy ültessük Octaviába a BMW-hez szokott minisztereket. Kérdés azonban, hogy valóban ezen kellenee spórolni.
A két fennmaradó kérdés pénzügyi vonzata minimális. A sajtótörvény korlátozása a politikusok esetében a kormányprogramnak is része, az új kabinet ugyanis megígérte, hogy az előző kormány idején hozott jogszabály legvitatottabb részeit törli a törvényből. Az internetes szavazás bevezetése szintén régi terv, megvalósítása növelheti a részvételt az egyes voksolásokon, hiszen azok a „lustább“ szavazók is voksolnának, akiknek nincs kedvük elsétálni a szavazóhelyiségig, mert az internet segítségével otthonról is le tudnák adni voksukat.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.