Iskolapadból a munkahivatalba

Munkanélküli segélyt viszont nem kapnak, hiszen nem teljesítik a feltételeket (a bejelentkezést megelőző négy évben legalább három évet fizetni kell a munkanélküli-biztosítást, vagyis munkaviszonyban kell lennie, határozott időre szóló szerződés esetén az utolsó négy évben legalább kettőt kell dolgozni). Bejelentkezni azonban ennek ellenére is érdemes, a nyilvántartott munkanélküliek után ugyanis az állam fizeti az egészségbiztosítást.

A középiskolák végzős diákjai után az állam augusztus 31-ig fizeti az egészségbiztosítást, addig még eltartottnak számít, így jár utána a családi pótlék és az adókedvezmény is. Ha augusztus 31-e előtt jelentkezne a munkahivatalban, akkor a szülők elesnek a családi pótléktól és az adóbónusztól is. Szeptembertől viszont már maga fizeti a járulékot, ha nem kezd dolgozni, vállalkozni, nem jelentkezik be nyilvántartásra a munkahivatalhoz, vagy nem folytatja tanulmányait.

Természetesen ha a középiskolát végzett fiatalnak sikerül közvetlenül az iskola befejezése után, augusztus 31-e előtt munkába állnia, attól a naptól fogva nem az állam, hanem a munkáltatója, illetve ha egyéni vállalkozó, akkor saját maga fizeti az egészségbiztosítást. A felsőoktatási intézmények hallgatói után az állam az utolsó záróvizsga napjáig fizeti az egészségbiztosítást. Ha tehát nem tudnak rögtön elhelyezkedni, érdemes elmenniük a munkahivatalba. Az utolsó záróvizsgát követő naptól ugyanis maga fizeti a biztosítást, ha nem áll munkába, nem fog vállalkozásba vagy nem regisztráltatja magát a munkahivatalban. Ha bejelentkezik, az állam fizeti utána az egészségbiztosítási díjat.

A nyilvántartásban lévő abszolvens végezhet szezonmunkát, brigádmunkát, ám bére nem haladhatja meg az egy felnőtt személyre számított létminimum 65 százalékát. Mindez vonatkozik azokra a baccalaureátusi tanulmányokat befejezőkre is, akik még nem döntöttek véglegesen, folytatják-e tanulmányaikat magasabb szinten.