Hogyan lesz több munkahely és nagyobb fizetés?

Jó döntést szeretne hozni március 5-én, de nincs ideje átolvasni a pártprogramokat? Fontos önnek, hogy milyen gazdaságpolitikai lépéseket tenne az egyik vagy a másik párt? Kérdéseket tettünk fel ön helyett, a Híd és az MKP pedig válaszolt. Előrebocsátjuk: van itt különbség bőven.

Milyen alapfilozófia mentén dolgozták ki a párt következő választási ciklusra szóló gazdasági programját?

Híd: A gazdaságpolitika területén az elsődleges cél annak az elérése, hogy Szlovákia vonzó legyen a külföldi magánberuházások számára. Szabad kezet kell adni a munkáltatóknak. A Munka Törvénykönyvében korlátozni kell a szakszervezeti privilégiumokat. A párt nem fogja kerülni a népszerűtlen gazdasági intézkedéseket, az ország hosszú távú fejlődése érdekében ugyanis fájdalmas gazdasági reformokra van szükség.

MKP: A Magyar Közösség Pártja gazdasági és területfejlesztési programja összeállításánál elsősorban a középosztály, a fizetésből élők, a kis- és közepes vállalkozók, gyermekeket nevelő családok és a nyugdíjasok igényeit vette figyelembe. A tisztességgel elvégzett munkáért annak megfelelő bér jár, a keresetnek biztosítania kell a tisztes megélhetést.

Milyen lényeges változásokat szeretnének végrehajtani az adórendszerben?

Híd: Törekedni fogunk a vállalkozások és a munka adó- és járulékterheinek csökkentésére. Támogatjuk a 19%-os, egykulcsos adórendszerhez való visszatérést, és az államháztartás adatainak kedvező alakulása esetén az adó mértékének további fokozatos csökkentését. Tehát javasoljuk a személyi jövedelemadó magasabb (25%-os) kulcsának eltörlését és a jelenleg 22%-os társasági adó csökkentését. Továbbá javasoljuk a minimális társasági adó (az ún. adólicenc), az osztalék után fizetendő egészségügyi járulékok és a szabályozott ágazatok vállalkozásai különadójának eltörlését.

MKP: Háromkulcsos társasági adórendszert vezetnénk be. A kisvállalkozó jogi személyek számára 15 százalékban határoznánk meg az adókulcsot, a közepes vállalkozók számára bevezetnénk a 18 százalékos, a nagy vállalkozók, vállalatok számára bevezetnénk a 25 százalékos adókulcsot. Ezzel párhuzamosan szűkítenénk az adóalapból leírható tételek jegyzékét. A vállalkozó jogi személyek regisztrációs adóját, vagyis minimális adóját meghagynánk. Ágazati különadókat vetnénk ki a magasan nyereséges üzleti tevékenységekre.

Milyen változásokat hajtanának végre a személyi jövedelemadó és a járulékok esetében?

Híd: Kezdeményezni fogjuk az adórendszer egyszerűsítését: egykulcsos személyi jövedelemadó, egy adóalap-csökkentő tétel, és a gyerekek számától függő, progresszív jellegű adóbónusz (a bónusz minden további gyerek után fokozatosan egyre magasabb). Az alacsony jövedelmű csoportok számára javasoljuk a járulékcsökkentő tétel bevezetését. Ez a lépés megteremti annak lehetőségét, hogy az átlag alatti keresetekkel rendelkezők nettó jövedelme magasabb legyen, ugyanakkor hozzájárul a munkáltatók bérköltségeinek csökkentéséhez, és motiválóan hathat új munkahelyek létrehozására is. A járulékcsökkentő tétel az átlagnál alacsonyabb bérekre vonatkozna, s így jelentősen javítana a foglalkoztatottak mintegy 40%-ának helyzetén.

MKP: A személyi jövedelemadó esetében az adóalapot a létminimum 19,2-szereséig adókötelesség nélkül hagynánk. Ugyanakkor finomítanánk az adórendszer lépcsőzetességét, arányossá téve ezzel a közteherviselést. A mai adórendszerhez képest két változást hajtanánk végre: az adóalap tekintetében a létminimum 38,4-szereséig bevezetnénk a 10 százalékos adókulcsot. A létminimum 115,2-szereséig megtartanánk a 19 százalékos adókulcsot, efölött pedig a 25 százalékos adókulcs lenne érvényes. A személyi jövedelemadó esetében bevezetjük a családi adózást úgy, hogy a gyermekek számának növekedésével a fiatal házaspárok számára az adóterhek csökkenjenek. Az általános adóteherrel szemben egy gyermeknél a szülők összesített adóterhe 5 százalékkal csökkenne, 2 gyermeknél 12 százalékkal, míg három és több gyermek esetén 21 százalékkal. Ezzel párhuzamosan alapvetően leegyszerűsítenénk a személyi jövedelemadózás bonyolult adminisztratív rendszerét.

Indokoltnak tartják a külföldi beruházóknak nyújtott hatalmas állami támogatásokat?

Híd: Szlovákiának új stratégiára van szüksége a beruházási támogatások terén. Célunk, hogy a beruházási támogatások átláthatóak és célzottak legyenek. A beruházási támogatások szabályainak olyan átalakítására teszünk javaslatot, amely fokozottabban helyezi előtérbe azokat a régiókat, ahol az átlagosnál magasabb a munkanélküliség.

MKP: A munkahelyteremtést és a vállalkozások fellendítését célzó állami ösztönzés elsősorban a hazai kis- és közepes vállalkozók számára legyen elérhető, csak másodlagosan a külföldi befektetők számára. Hazai befektetőink ne kerüljenek hátrányba.

Mely infrastrukturális beruházások megvalósítását tartják a legfontosabbnak?

Híd: Abszolút mértékű prioritásként kell kezelni az ország közlekedési hálózatának kiegészítését. Ennek legfontosabb elemei a D1-es autópálya befejezése, az ország nyugati és keleti része közötti összeköttetés legolcsóbb és leggyorsabb változatát jelentő R2 és R7 gyorsforgalmi utak, valamint a D4-es pozsonyi körgyűrű megépítése. A Híd központi célkitűzései között szerepel, hogy a jövőben Szlovákia minden településéről 30 perc alatt elérhető legyen az autópálya-hálózat.

MKP: Mivel a közlekedési infrastruktúra fejlesztése szinte kizárólag az Európai Unió fejlesztési alapjaiból történik, el kell érnünk, hogy az ne kerülje el Dél- és Kelet-Szlovákiát. Gondolunk itt a gyorsforgalmi utakra, különös tekintettel az R7-es és R2-es déli gyorsforgalmi útra, valamint az R3-as észak-déli gyorsforgalmi útra, a Duna-hidak, az Ipoly-hidak, vasutak, közutak, hidak, kerékpárutak építésére és Duna-kompok üzembe helyezésére.

Hogyan próbálnak meg segíteni a kisebb mezőgazdasági termelőkön?

Híd: A volt szocialista országokra jellemző a kisebb gazdálkodók gyenge érdekérvényesítő képessége. Alapvető fontosságú hatékonyan elősegíteni a kisebb, családi gazdaságok, egyéni gazdák szövetkezését. Enélkül a jelen gazdasági környezetben a kisebb gazdaságok nem lehetnek életképesek, nagyon kiszolgáltatottá válnak a beszállítóknak, a kereskedőknek, felvásárlóknak. Ez úgyszólván a kulcsa a kisebb gazdaságokra alapozott, fenntartható mezőgazdaságnak.

MKP: Az agrárpolitika szempontjából kulcsfontosságú kérdés az ágazat versenyképességének biztosítása. A mezőgazdaságra szánt EU-s források a 2014–2020 közötti programidőszakra sokrétű lehetőséget kínálnak az ágazat fellendítéséhez. A Magyar Közösség Pártja minden segítséget meg fog adni e források kihasználásához. Különös figyelmet fogunk szentelni a kistermelők, a családi vállalkozások fellendítésére. A termelők segítésére a kockázatkezelés és az intervenciós eszközök rugalmasabbá tételét, a kifizetések idejének rövidítését fogjuk szorgalmazni.

Hogyan védenék meg a nagy társaságokkal beszállítói viszonyban levő kisebb vállalkozások érdekeit?

Híd: Véget kell vetni a csődvédelmi csalásoknak. A közbeszerzésben és a csődvédelem esetén a következő, az alvállalkozók és hitelezők érdekeit szolgáló elvek alkalmazását javasoljuk: a közbeszerzésből átmeneti jelleggel ki kell zárni azokat a vállalatokat, amelyek nem rendezték a beszállítóikkal szembeni – korábbi közbeszerzések során keletkezett – tartozásaikat. A csődvédelem (restrukturalizáció) esetén a nem biztosított kishitelezők is jogosultak lesznek követeléseik legalább 50%-os megtérítésére, maximum 2 éves határidővel. Át kell értékelni a hitelezői választmányok kialakításának feltételeit, oly módon, hogy a nem biztosított hitelezők is képviselve legyenek.

MKP: A kereskedelmi kapcsolatokban rendezni kell a fő- és alvállalkozók viszonyát. Védeni kívánjuk az ilyen jellegű kereskedelmi kapcsolatban alárendelt szerepben levő alvállalkozót. Az alvállalkozó által, vagy a kereskedelmi kapcsolatban levő szállító által kiállított számla fizetési határidőre való meg nem térítése 266 euró összeg felett legyen bűncselekmény, e határérték alatt pedig szabálysértés. Ezer euró összeg felett letöltendő börtönbüntetést kapjon az, aki tartozik, az összeg nagyságával arányosan súlyosbodjon a kiszabott büntetés. A vétségeket a bíróság gyorsított eljárásban tárgyalja. Ilyen esetekben zárolni kell a tartozó vállalkozó vagyonát, és hatósági döntéssel kell a zárolt vagyonból a tartozást megtéríteni.

Milyen változásokat terveznek a munkapiacot érintő jogszabályokban?

Híd: A szlovák gazdaság számára fontos a foglalkoztatás nagyobb mértékű flexibilitása. Támogatni fogjuk a flexibilis foglalkoztatási formákat, a részidős munkát, a rugalmas munkaidőt, az otthoni munkavégzést. Javasoljuk a határozott időre szóló munkaviszony, az ügynökségi foglakoztatás és a megbízási szerződések szabályozásának enyhítését. Egyben azonban az is fontos, hogy (különösen az ügynökségi foglalkoztatás esetében) megfelelő védelmet nyújtsunk a munkavállalóknak is, csökkentve azok kiszolgáltatottságát.

MKP: Programunk nagy része a vállalkozásbarát törvények megalkotására irányul, a járulékok optimalizálására, a kisvállalkozók járulékterheinek mérséklésére. A déli járásokban a mezőgazdasági termelés visszaállítása és az ezzel szorosan összefüggő feldolgozóipar újbóli létrehozása az egyik kulcsfeladat. A munkaerőpiacon sürgős támogatásra szorul az ötvenes korosztály és a tartósan munkanélküliként nyilvántartottak. A mélyszegénységben élőknek, és azoknak, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak munkát vállalni, otthonukhoz közel akarunk segíteni.

Mit kínálnak a pártok az oktatásügy terén? Itt elolvashatja.

Ha pedig kíváncsi rá, mit ajánl és ígér a Híd és az MKP a kisebbségi jogok terén, ide kattintson!