Hazai orvosok ezrei külföldön

Évente mintegy 200 orvos hagyja el Szlovákiát, derül ki az egészségügyi minisztérium adataiból. Az orvosok mellett sok nővér is külföldön dolgozik, elsősorban a jobb fizetés és a jobb munkakörülmények miatt. Pontos adatok nincsenek sem a külföldön dolgozó orvosok, sem az egyéb egészségügyi alkalmazottak számáról. Egyes nyugati országok egészségügyi rendszere nagymértékben támaszkodik a külföldi, sok esetben a keleti tagállamokból származó munkaerőre.

A brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) napokban nyilvánosságra hozott jelentése szerint például csak a brit állami rendszerben 806 szlovák egészségügyi dolgozót tartanak nyilván. Ezzel ugyan Szlovákia csak a 31. a listán – Magyarországról például 1187 egészségügyi dolgozót tartanak nyilván –, de ha a lakosság számához mérjük a kint dolgozókét, akkor már korántsem olyan alacsony ez a szám. A brit egészségügyet csaknem 20%-ban külföldi munkaerő tartja fenn, az 1,193 millió alkalmazott 18,2%-a nem brit állampolgár.

A külföldön dolgozó orvosok számáról csak becslések léteznek, pontos nyilvántartást senki sem vezet. A külföldre készülőknek azonban igazolniuk kell a végzettségüket, az igazolást pedig az egészségügyi minisztérium állítja ki. Az egészségügyi minisztérium adatai alapján évente átlagosan több mint 200 orvos hagyja el Szlovákiát.

„Az utóbbi években enyhén csökkent a távozó orvosok száma, 2012-ben volt a legmagasabb, akkor 316 végzettséget bizonyító igazolást állítottunk ki” – tájékoztatta lapunkat az egészségügyi minisztérium sajtóosztálya. A tavalyi számokat még nem összesítették, 2012 és 2016 között összesen 1184 igazolást állítottak ki. Egyes becslések szerint több mint 2000 orvos dolgozhat külföldön, a többségük Csehországban. „A hivatalos számok alapján is legalább ezren dolgoznak nyugati szomszédunknál” – tájékoztatott Tomáš Szalay, az Egészségpolitikai Intézet munkatársa. A sorban Németország, majd Nagy-Britannia és Ausztria következik.

Az egészségügyi szaktárca mégis azt állítja, mindent megtesznek azért, hogy az orvosokat itthon tartsák. Az orvosok számának csökkenése azonban megmutatkozik abban is, hogy csökken az orvossal kiszálló gyorsmentők, az úgynevezett rohamkocsik száma. A jelenlegi mintegy 270 mentőpont többsége már orvos nélkül működik, februártól újabb 9 mentőben már csak mentőtiszt fog ülni. 

Nem jut orvos minden mentőkocsiba

Továbbra is vonzó az orvosok számára a külföldi munka, évente mintegy 200–250-en hagyják el az országot. Az ok a magasabb fizetések mellett a nyugodtabb munkalégkör.

A legnagyobb hiány továbbra is az általános orvosokból és a mentőorvosokból mutatkozik. „Az egészségügyi minisztérium törekszik a járóbeteg-kezelés feltételeinek javítására” – tájékoztatta lapunkat az egészségügyi minisztérium. 2018-ban 7 millió eurót költenek általános orvosok és gyerekorvosok képzésére, ez a két szakma ugyanis az, amelyikben a legnagyobb az orvoshiány, legtöbb az idős orvos. Tervezik az általános orvos képzés idejének a lerövidítését azok számára, akik már szakorvosi képzést kaptak egy másik szakon. A jelenlegi 3 évről 1,5 évre csökkentenék a képzés idejét.

Komoly hiány mutatkozik a mentőorvosoknál is, ezeket a pozíciókat általában altatóorvosok látják el. Az ok, hogy a mentőorvosok a leggyakrabban nem kórházi alkalmazottak, így rájuk nem vonatkozik az előző Fico-kormány idején végrehajtott béremelés. A minisztérium ugyanakkor tavaly növelte a mentőállomások fenntartásának támogatását, az 5 ezer eurós emelés mintegy 25 százalékos növekedést jelent. A mentőautók többségében már csak mentőtiszt érkezik a beteghez, orvos nem, de a minisztérium szerint ez nem jelenti az ellátás romlását. „Kevés olyan eset van, amikor olyan rohamkocsit kell küldeni, amelyben orvos is van, az esetek többségében elég, ha mentőtiszt, szakápoló ül a kocsiban” – állítja a tárca.

Csehország után a legtöbb szlovákiai orvos Németországban dolgozik. Ott a mentőorvosok is a kórházak alkalmazottai, tájékoztatta lapunkat egy Drezdában dolgozó, Csehországban végzett szlovákiai magyar orvos. „Az egészségügy színvonalán meglátszik, hogy Németországban hozzávetőlegesen 4-5-ször több pénz jut egy lakosra vetítve az egészségügyre, mint Szlovákiában” – mondta a neve elhallgatását kérő szakember. Az iskola elvégzése után néhány évet Csehországban dolgozott, de már közel 5 éve Németországban él. Nem tartja kizártnak, hogy visszatér Szlovákiába, de úgy véli, hogy az egészségügyi rendszer eltérései miatt ez gondot jelenthet számára.