Három szlovákiai magyar közül kettő részt vesz a választásokon

A Központi Választási Bizottság tagjait tegnap fogadta a kormányfőTASR-felvételAddig csak különféle felmérésekre hagyatkozhatunk. A statisztikai hivatal közvélemény-kutató intézetének október eleji reprezentatív kimutatása szerint az ország felnőtt, tehát szavazásra jogosult lakosságának 54 százaléka gondolja úgy, hogy biztosan elmegy szavazni. A magyarok esetében 65 százaléknyi az arány. A pártok közül is az MKP szimpatizánsai a legeltökéltebbek: négyből hárman biztosan voksolni fognak. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a Demokratikus Baloldal Pártja (SDĽ ) egyaránt 71, az SDKÚ 69, a HZDS pedig 67 százalékban képes „megmozgatni” a választótáborát.

Százhuszonöt magyart kérdeztek

Szabó Ferenc, a közvélemény-kutató intézet igazgatója lapunknak elmondta, a felméréskor 1200 személyt szólítottak meg, közülük 1067-en válaszoltak a feltett kérdésekre. A kérdezett csoport öszszetételét tekintve kicsiben az ország, ugyanis követi a tavalyi népszámlálási eredmények alapján megállapított nem, korcsoport, végzettség, nemzetiség, kerületi és település lélekszáma szerinti megoszlást. A szlovákiai magyarság a legutóbbi népszámláskor az összlakosság 9,7 százalékát adta, a felnőtt lakosságon belül azonban némileg kedvezőbb a magyarok aránya: 11,53 százalék. A felmérés 1067 válaszadójából 125 volt magyar nemzetiségű, ami 11,77 százalékot jelent (a különbség a 11,53 százalékhoz képest statisztikailag elhanyagolható).

A magyarok egyharmada még nem döntött

Az országosan 54 százaléknyi biztos szavazó mellett a megkérdezettek további egynegyede hajlik arra, hogy voksoljon a polgármester- és a képviselőjelöltekre. Október elején még minden tizedik ember nem tudta eldönteni, megjelenik-e az urnáknál. Körülbelül minden huszadik biztosan állította, hogy nem megy szavazni, s további 8 százalék is inkább így vélekedett. A magyarok esetében kissé mások az arányok. Említettük, hogy háromból két magyar biztosan voksolni akar. Vagyis minden harmadik magyar nem egészen biztos a részvételét illetően. Szabó Ferenctől megtudtuk, hogy a magyarok további egyötöde is inkább szavazna, mint nem. A biztos távolmaradók aránya 1,6 százalék, 7,2 százalék a „menni” és „otthon maradni” között ingadozik, míg 5,6 százalék (tehát a 125 fős „magyar” mintából 5-6 ember) nem döntött a részvételéről. Mivel a minta viszonylag szűk, gyakorlatilag lehetetlen megállapítani, hogy a többé-kevésbé ingadozók és a biztos távolmaradók hol élnek, milyen végzettségűek stb. A megkérdezetteknek nem kellett indokolniuk a válaszaikat.

Mi vagyunk a legelégedettebbek?

Szlovákia felnőtt lakosságának 39 százaléka elégedett a jelenlegi helyi önkormányzati képviselők, 47 százaléka pedig a polgármesterek munkájával. Az arány a magyaroknál mindkét esetben magasabb: a képviselők eddigi munkáját pontosan minden második magyar értékeli pozitívan, míg a polgármesterekét 54 százalék. Itt azonban fontos megjegyezni, hogy például a képviselők esetében kimutatott 50 százaléknyi „elégedett” magyarból csak 12 százalék teljesen elégedett, 38 százalék pedig inkább elégedett, mint elégedetlen. Érdekes, hogy összességében a többé-kevésbé „elégedett” magyarok aránya a képviselők és polgármesterek megítélésénél is szinte azonos a felsőfokú végzettségű „elégedettek” hányadával, miközben a statisztikák szerint ezer magyar között csak feleannyi a diplomás, mint ezer szlovák között. A szűk minta miatt gyakorlatilag kimutathatatlan, hogy a magyarok elégedettsége, illetve részvételi szándéka az eltérő gazdasági és szociális helyzetű dél-szlovákiai régiókban mennyiben tér el az országos „magyar” adattól, tehát mekkora egy-egy vidéken a „kilengés”. Erre közvetve csak abból következtethetünk, hogy az egyes kerületekben mekkora volt októberben a biztos szavazók hányada. Míg országosan 54 százalék a biztos szavazók aránya, a Besztercebányai kerületben 63, a Nagyszombatiban 60 százalék, a legalacsonyabb (49 százalék) pedig a Pozsonyi kerületben.

Mire figyelünk a jelölteknél?

A megkérdezettek 57 százaléka a választásnál elsősorban a jelöltek eddigi eredményeit veszi figyelembe, a magyaroknál azonban ezek aránya alacsonyabb, 48 százalék. A választók 37 százalékánál a helyhatósági tapasztalat a legfontosabb elvárás; a magyarok esetében ez 42 százalék. Az országos átlagot meghaladó mértékben érdeklődünk a választási program, a jelölt ismertsége, párthovatartozása iránt (utóbbi minden ötödik szlovákiai magyarnak fontos), de jobban odafigyelünk a jelölt nemére és korára is. Természetesen, a szűk minta miatt a felsorolt arányokból nem vonhatók le messzemenő következtetések.