Grendel: Matovič már hajlandó számos kérdést magyar szemmel figyelni

Tavaly az OĽaNO parlamenti frakcióját több képviselő is elhagyta, 2019 második felében pedig a párt preferenciái szinte a felére csökkentek, és csaknem elérték a parlamenti küszöböt is. Mi történt OĽaNO-ban? 

Először is szeretném hangsúlyozni, hogy továbbra is különbséget teszek az OĽaNO és a Nova között. Én még mindig a Nova pártot képviselem az OĽaNO frakciójában és a választási listán, viszont idén is sikerült megegyeznünk a közös indulásról. Így tehát azt mondhatom, hogy külső megfigyelőként, aki nagyon közel áll az OĽaNO-hoz, az a véleményem, hogy a párt újra stabilizálódott. Néhány személyiség valóban távozott, ők egyébként nem voltak a párt tagjai, csak a párt színeiben indultak a 2016-os választáson. Néhányuk egyszerűen nem tudott azonosulni Igor Matovič stílusával, ezért elment, viszont az OĽaNO újra stabil. Ami pedig a preferenciákat illeti, a 2016-os választás előtt néhány héttel az OĽaNO–Nova formációnak a felmérések 6,5 százalékot jósoltak, a választáson pedig több mint 11 százalékot értünk el. Ezen tapasztalatok alapján most is úgy gondolom, hogy a választáson többet fogunk elérni, mint amennyit a közvélemény-kutatások mutatnak. 

Az valóban elmondható, hogy 2019 októberében és novemberében a párt támogatottsága érezhetően növekedni kezdett. Ön szerint mi ennek az oka? 

Az egyik oka az lehet, hogy Igor Matovičnak most is sikerült egy érdekes és meglepő választási listát összeállítania. A másik okot pedig abban látom, hogy az OĽaNO-nak továbbra is sikerül elkülönülnie a többi ellenzéki párttól. Szerintem a választók is látják, hogy ez az ellenzéki párt kicsit más, mint a többi. Úgy gondolom, a közös ebédek és az egyéb deklarációs jellegű találkozók hatására az ellenzéki pártok kicsit összeolvadtak, ehhez képest az OĽaNO meg tudott maradni kívülállóként, önálló politikával. Szerintem a támogatottság növekedésében nagy szerepet játszott Igor Matovič sajátos politikai kommunikációja. Egyetértek abban, hogy továbbra is keményen ki kell mondani a kormánypártok hibáit, de ugyanúgy az ellenzéki pártokét is. 

Viszont pontosan ezt a politikai kommunikációt bírálja jó néhány ellenzéki politikus és politikai elemző is, hiszen véleményük szerint széthúzáshoz vezet. Ennek fényében is úgy gondolja, hogy ez a megfelelő stratégia? 

Igen, és ezt szerintem a párt támogatottságának növekedése is jól szemlélteti. Úgy vélem, hogy még mindig van egy több mint tízszázalékos szavazói bázis, amelynek tagjai úgy gondolják, nyíltan és őszintén kell hangoztatni az ország problémáit. 

Milyen eredménnyel lenne igazán elégedett? Bízik abban, hogy sikerül elérni a 4 évvel ezelőtti támogatottságot? 

Személy szerint akkor leszek igazán elégedett, ha a választás után a jelenlegi ellenzéki pártokból sikerül létrehozni egy demokratikus koalíciót, melynek az OĽaNO is része lesz, és amelyben a Smer nem kap helyet, így pedig az ellenzék soraiba kényszerül. 

Igor Matovič mindig úgy állítja össze a párt választási listáját, hogy az aktuális parlamenti képviselők az utolsó helyekre kerülnek. Mi a véleménye erről a listaállítási stratégiáról, illetve hogyan értékeli azt, hogy idén a 148. helyen szerepel? 

Én úgy gondolom, hogy ennél kedvezőbb helyet nem is kaphattam volna az OĽaNO-tól. Kellemesen meglepődtem, hogy az utolsó négyesben szerepelek, hiszen ezekből a pozíciókból a jelöltek mindig bejutottak a parlamentbe. Ugyan ez a hátsó négyes, de az OĽaNO listáján mindig ez számított a legjobb négyesnek, úgyhogy nagyon elégedett vagyok. 

Mit tudna nyújtani az OĽaNO a szlovákiai magyar választóknak? Milyen konkrét, kisebbségeket érintő intézkedéseket tartalmaz a párt programja? 

Az OĽaNO-ban nem én vagyok az egyetlen kisebbségi jelölt, hatan vagyunk, akik magyar nemzetiségűnek valljuk magunkat. Természetesen máshogy alakult volna a helyzet, ha pártunknak sikerül megegyeznie az MKP-val, hiszen ebben az esetben lett volna magyar nemzetiségű jelölt a legjobb tízben az MKP soraiból is, és egy sokkal részletesebb kisebbségi programot dolgoztunk volna ki. Amit az OĽaNO az én személyemen keresztül is nyújtani tud a magyar szavazóknak, hogy továbbra is figyelni fogunk a kisebbségi kérdésekre. Az elmúlt négy év tapasztalatai alapján elmondhatom, hogy Igor Matovičnak pozitív irányba változott a véleménye a magyarságot érintő kérdésekről. Hajlandó olyan törvénymódosításokat is támogatni, melyeket elképzelhető, hogy az előző választási ciklusban még nem támogatott volna. 

Miért változott Matovič magyarokról kialakított képe? 

Úgy gondolom, elsősorban azért, mert az elmúlt négy évben közelebbi kapcsolatot sikerült kiépítenem vele. Többször is egyeztettünk olyan kérdésekről, melyekkel kapcsolatban korábban nem világosította fel senki, például, hogy miért is fontos néhány apró törvénymódosítás a szlovákiai magyarság szempontjából. 

Említette, hogy Matovič korábban felajánlotta az MKP-nak a választás előtti együttműködést, melyet a magyar párt később visszautasított. Akkor többen is bírálták Matovičot, azt állították, hogy az OĽaNO elnöke így akarja „kihalászni” a magyar szavazókat, a választás után pedig egyszerűen megfeledkezik róluk. 

Erről szó sincs. Matovič hajlandó volt magyar szemmel nézni olyan kérdésekre, melyekre lehetett volna akár szlovák nacionalista szemmel is nézni. 

Milyen konkrét kérdésekre gondol? 

Akár az állampolgársági törvényre, akár a sajnálatos himnusztörvényre is, mely figyelmetlenség eredménye volt. Ezeket a példákat tudom kapásból felidézni az elmúlt négy évből. 

A 2019 második felében zajló kaotikus tárgyalássorozatoknak végül az lett az eredménye, hogy két különálló magyar formáció indul a választáson. Mi a véleményre erről, illetve ön szerint bejuthatnak a szlovákiai magyar pártok a parlamentbe? 

Nagyon örülnék, ha a parlamentbe bejutna egy magyar vagy legalább egy vegyes párt, azonban attól tartok, hogy amíg a Híd és az MKP külön-külön indul, addig erre nincs esély. Sajnos könnyedén elképzelhető, hogy Szlovákia történetében először nem lesz magyar párt a parlamentben. Ha annak idején az MKP elfogadta volna az OĽaNO nagylelkű ajánlatát, akkor most nem tartanánk itt. Ne feledjük, hogy Matovič koalíciót ajánlott az MKP-nak, vagyis megőrizhették volna a nevüket, és az állami támogatásokból továbbra is részesültek volna.

Az MKP ősszel úgy érkezett a Híddal való tárgyalásokra, hogy ki kell zárniuk a Smerrel való együttműködést. A Híd cserébe azt követelte, hogy az MKP mondjon le az OĽaNO-val való együttműködésről. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a Híd nem akar belépni egy olyan kormányba, amelyben ott van Igor Matovič. Ön elképzelhetőnek tartja, hogy az OĽaNO olyan kormány tagja legyen, melyben ott van a Híd? 

Ilyen spekulációkba jelenleg nem szívesen mennék bele. A 2016-os tapasztalatok alapján viszont azt mondhatom, ha Bugár Béla kijelenti, hogy nem lép koalícióba az OĽaNO-val, az egyáltalán nem jelenti azt, hogy valóban nem lép koalícióba az OĽaNO-val. Emlékezzünk, hogy 2016-ban kijelentették, nem fognak kormányra lépni a Smerrel, és látjuk, hogy mi lett a vége. 

Az MKÖ-formáció szóba jöhet egy esetleg kormányalakítás során? 

Igen, mindenképpen. 

Bírálták önt valaha azért, mert szlovákiai magyarként nem szlovákiai magyar párt listáján indul? 

Talán egy vagy két ilyen esetre emlékszem vissza az elmúlt évekből. Összességében azt mondhatom, hogy erre nem sok példa volt. 

Elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben elindul egy szlovákiai magyar párt listáján? 

Másfél hónappal a választás előtt nem szeretnék ilyen találgatásokba bocsátkozni.