Értékelték az uniós biztosok munkáját

Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság energiaunióért felelős szlovák alelnöke 30 százalékos eredményt ért el. Ezzel a 30 mért tisztviselőből a 9. helyezést szerezte meg. Šefčovič feladatai közé tartozott – államfőjelöltként jelenleg a kampány idejére fizetetlen szabadságon van – az energiapiac fejlesztése és az EU függetlenítése olyan beszállítóktól, mint Oroszország. 2015 júliusában 15 közép-, kelet- és délkelet-európai ország közötti megállapodást kötött, hogy felgyorsítsa a gázösszeköttetések létrejöttét, és hogy javítsa az ellátás biztonságát.

Šefčovič azonban gyakran háttérbe szorult az energiaügyi biztos Miguel Arias Cañete miatt. Nem tudott tárgyalásokat kieszközölni Moszkva és Kijev között a hosszú ideje tartó földgázvita témájában. Ehelyett Németországnak kellett közbelépnie, miután a Kreml nem ismerte el Šefčovičot megfelelő autoritású közvetítőnek. Egy rövid ideig a szlovák biztos nevét is emlegették azzal kapcsolatban, hogy a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége őt jelölheti majd az Európai Bizottság elnökének. A szövetség jelöltje végül azonban Frans Timmermans lett. A szlovák biztos januárban fizetetlen szabadságra ment, hogy a Smer által támogatott jelöltként részt vegyen a májusi államfőválasztáson.

Egyetlen olyan biztos volt, aki a 20 százalékot sem érte el: a fideszes Navracsics Tibor egykori magyar miniszterelnök-helyettes kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos (19 százalék), amely csak az utolsó, 30. helyre volt elég. Navracsics annak ellenére sem érte el a 20 százalékot, hogy hozzá tartozik a legnépszerűbb program, az Erasmus+. A fideszes biztosnak még azt is sikerült elérnie, hogy a 2021 és 2027 közötti időszakban megduplázzák a programra fordított pénzt, így a jövőben 30 milliárd euró jut az Erasmusra.

A legjobb értékelést a dán biztos, Margrethe Vestager (versenyjog, 50,2%), az olasz Federica Mogherini (külpolitika, 49,6%) és a holland Frans Timmermans (alapjogok, 46,9%) érte el.
A jelentést a Burson Cohn & Wolfe kommunikációs és PR-ügynökség készítette egy közvélemény-kutatás alapján. Az összefoglalóban nem szerepel, milyen szempontok alapján választották ki, hogy kinek küldenek kérdőívet. Összesen 1769-en küldtek vissza válaszokat. Legnagyobb részben brit, francia, német, belga és olasz nemzetiségű válaszadók mondták el a véleményüket, akiknek azonban 38,5 százaléka Belgiumban lakik. (index, europedecides.eu, czg)