Egy magyar iskolának se adtak támogatást az uniós pénzből

A pályázatokat lebonyolító építésügyi és régiófejlesztési minisztérium magyarázata az, hogy ők nem kötelezhetik az iskolák fenntartóit, az önkormányzatokat projektek benyújtására. Tehát annak oka, hogy nem nyertek magyar iskolák az, hogy magyar intézmények nem pályáztat az első fordulóban. Farkas Iván MKP-képviselő úgy tudja, legalább öt magyar tannyelvű alapiskola is pályázott. A sikertelen intézmények neveit nem hajlandó nyilvánosságra hozni a minisztérium, így ez az adat nem ellenőrizhető. A tárca ugyanakkor visszautasítja, hogy diszkriminálja a magyar iskolákat. „Az elbírálások során nem játszik szerepet a tanintézmény nyelve. Nagysurány és Vágsellye iskolái is kaptak támogatást, amelyek egyér?tel?műen vegyes közegben vannak” – mondta a tárca szóvivője, Miroslav Bátovský. Hozzá kell tenni, hogy a két helyiség szlovák iskolái jutnak nem kevés pénzhez, Nagysurány pedig színtiszta szlovák városnak számít. A negyvenkilenc benyújtott kérelem közül harminc iskola nyert el támogatást, jelentős többségük az északi régiókban található.

„Nem bontottuk le régiókra, hol mennyi pályázatot bíráltak el pozitívan, illetve negatívan. Mivel az első fordulóban nagyon kevés projektről van szó, ennek nincs kimutatási értéke” – reagált lapunknak a régiós eltérésekre Miroslav Bátovský, a minisztérium szóvivője.

Jól járt viszont Ján Slota SNS-elnök egykori iskolája, Lietavská Lúčka 70 milliót kapott a minisztériumtól. A tárca cáfolta, hogy ezt figyelembe vették, állítása szerint csakis a pályázatok minősége számít. A pályázati feltételek közt szerepelt, hogy egy-egy intézmény 70 ezer koronát kérhet tanulónként, tehát egy kétszáz tanulóval rendelkező iskola 14 millió koronát kérhetett. A támogatások odaítélésénél viszont több esetben nem tartották be a szabályokat. Kisszeben (Sabinov) esetében például 614 gyerekre 59 325 264 koronát ítélt oda az illetékes tárca, ez fejenként közel 100 ezer korona. (juhos, MSz)