Közélet
Danko és Kiska - SITA/AP-felvétel

Danko megkérdőjelezi Kiska döntését

Ibos Emese

2017. december 14. 07:07

Pozsony | Andrej Danko szerint Andrej Kiska rosszul döntött, amikor a hét alkotmánybíró-jelölt közül választott. Az alkotmányjogász szerint azonban a házelnök nem diktálhat az államfőnek.

Andrej Danko elégedetlen az államfő döntésével, és levélben figyelmeztette Andrej Kiskát, hogy nem nevezheti ki Jana Laššákovát és Mojmír Mamojkát is. Danko azzal érvel, hogy a parlament mindkettőjüket egyazon megüresedett bírói szék betöltésére választotta meg. A törvény értelmében ugyanis a parlamentnek minden megüresedett alkotmánybírói helyre két jelöltet kell felkínálnia az államfőnek. Danko szerint kettejük közül csak egyet nevezhet ki Kiska, a további két megüresedett helyre a maradék öt jelöltből kell választania.

Andrej Kiska szóvivőjén keresztül kijelentette, lezártnak tekinti az alkotmánybírójelöltek kiválasztását. „Most a parlamenten és a kormányon a sor, hogy módosítsa az alkotmánybírók megválasztásának szabályait“ - közölte Roman Krpelan, az államfő szóvivője. Danko álláspontját Bugár Béla is osztja. „Az államfő ezzel a lépéssel olyan érzést kelthet a többi jelöltben, hogy megsértették alkotmányos jogaikat, és egy újabb panaszszal ismét az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak“ - véli a Híd elnöke. Ugyanakkor Bugár igazságügyi minisztere és parlamenti képviselője szerint Kiska helyesen járt el. Lucia Žitňanská (Híd) igazságügyi miniszter szerint az Alkotmánybíróság első tanácsának döntése értelmében az államfőnek az összes, tehát hét jelölt közül kell három alkotmánybírót választania. „Határozatában a tanács nem tett különbséget a 2014ben és a 2016-ban megválasztott alkotmánybíró-jelöltek között“ -mutatott rá a tárcavezető. Peter Kresák (Híd) alkotmányjogász, a Híd parlamenti képviselője szerint Andrej Danko házelnök nem diktálhat az államfőnek. 

Kresák: Danko nem diktálhat Kiskának

Az Alkotmánybíróságon 2014-ben három bírói szék üresedett meg, melyek közül Andrej Kiska államfő csupán egyetlen helyet töltött be. A többi jelölt kinevezését szakmai rátermettségük kétségbe vonásával utasította vissza. 2016-ban újabb alkotmánybíró mandátuma járt le, mely a további kettővel együtt máig betöltetlen maradt. Az utóbb megüresedett hely betöltésére jelölte a smeres többségű parlament akkori két parlamenti képviselőjét, Jana Laššákovát és Mojmír Mamojkát. Andrej Danko házelnök szerint Kiskának nem szabad mindkettejüket kineveznie. 

Peter Kresák (Híd) alkotmányjogász és a Híd parlamenti képviselője szerint azonban Andrej Danko házelnöknek nincs joga, hogy diktáljon az államfőnek. Ráadásul az Alkotmánybíróság első tanácsának döntése több pontban sántít, és zavaros helyzetet teremt. „Az Alkotmánybíróság első tanácsa határozatában nem foglalkozott azzal, hogy az államfőnek hogyan kell választani a jelöltek közül, pusztán arra utasította, hogy az összes jelölt közül kell választania“ - magyarázza Kresák. Szerinte a zavaros határozat miatt nem közelíthetünk a kérdéshez a jelöltpárosok szempontjából, mert akkor azt is meg kellene vizsgálni, hogy Miroslav Duriš - a harmadik befutó - mely kettős közül került ki. Utóbbi pedig további kérdéseket vonna maga után. „Ráadásul a múltból már van precedens hasonló esetre, amikor is Ivan Gašparovič akkori államfő nem egy időben megválasztott alkotmánybíró-jelöltek közül hasonlóan választott alkotmánybírót. Akkor senki nem vonta kétségbe a döntését és nem követelte, hogy a különböző időpontban megválasztott jelöltekről ne egyszerre döntsön“ - emlékeztetett az alkotmányjogász. Kresák szerint tehát a tanács vitatható határozatát figyelembe véve Kiska döntését nem lehet kétségbe vonni. 

Kresák is támogatja azt az ellenzéki elképzelést, mely szerint mielőbb módosítani kell az alkotmánybírók megválasztásának szabályait. Lapunknak elmondta azt is, hogy már egyeztetett Lucia Žitňanská tárcavezetővel a módosításról, és van is elképzelésük a módosításról. Karácsonyig szeretnék kidolgozni saját javaslatukat. Járható útnak tartja Ján Budaj (OĽaNO) kedden vázolt javaslatát, mely megegyezik a Velencei Bizottság ajánlásaival. Budaj szerint elengedhetetlen, hogy a jövőben alkotmányos többséggel, vagy kétharmados többséggel válasszon alkotmánybíró-jelölteket a parlament. Jelenleg az életkor, a jogi végzettség és az általánosan megfogalmazott szakmai gyakorlat szerepelnek kritériumként. Kresák szerint pontosabban meg kell fogalmazni a jelöltekkel szemben támasztott szakmai elvárásokat, melyeket szigorítani kellene.

Önnek ajánljuk