Csak most ne betegedjünk meg!

Vannak jogászok, akik az orvosokhoz hasonlóan vélekednek, ám vannak, akik szerint a veszélyhelyzet lényegében valamiféle rendkívüli állapot, így az orvosok akkor is munkára kötelezhetők, ha már nem alkalmazottai az intézménynek. A kormány alkotmányból eredő feladata ugyanis, hogy a betegellátást biztosítani kell, szükség esetén a megszokottól eltérő módszerekkel.
Az Eperjesi Egyetemi Kórház orvosszakszervezete szerint a veszélyhelyzet meghirdetése „brutális erőszak az állam részéről saját állampolgáraival szemben“.
Aprobléma elodázása A Szlovák Orvosi Kamara rámutatott, a veszélyhelyzet elrendelése csak elodázása a problémának, nem pedig a megoldása. Ha letelik az alkotmány által engedélyezett 90 nap, az ágazat ugyanolyan rossz helyzetben lesz, mint jelenleg, és újabb veszélyhelyzetet már nem hirdethet ki a kormány. A kamara felszólította a minisztériumot, hozza nyilvánosságra, mennyibe kerül a veszélyhelyzet kihirdetése - Milan Dragula elnök szerint ugyanis többe, mint ha a minisztérium teljesítette volna az orvosok bérkövetelését.
A 15 kórház közül, ahol veszélyhelyzetet hirdetett a kormány, a pozsonyi és a besztercebányai gyermekkórházban a legsúlyosabb a helyzet. A pozsonyiból 31 altatóorvosból 30-an távoztak, ezenkívül több sebész is, így a tervezett, nem életmentő műtéteket már most elhalasztják.
Félnek a kismamák Az ország legnagyobb kórházában, az öt intézményt magába foglaló Pozsonyi Egyetemi Kórházban a szülészet van a legnagyobb veszélyben. A szülészorvosok, nőgyógyászok, neonatológusok nagy részének távozása miatt a decemberben szülő kismamák félnek, többen közülük az utolsó pillanatban úgy döntöttek, inkább fizetnek az ellátásért, és magánklinikát választottak. Értesülések szerint a legközelebbi kórházba, Dunaszerdahelyre mehetnének szülni az érintett fővárosi kismamák, de Horváth Zoltán, a dunaszerdahelyi kórház igazgatója szerint hivatalos tárgyalás erről a témáról még nem volt a pozsonyi és a dunaszerdahelyi intézmény között.
Felértékelődnek az altatóorvosok A Kassai Egyetemi Kórházban és a Kassai Gyermekkórházban több orvos visszavonta felmondását, így a helyzet feltehetően nem lesz annyira súlyos, ám itt is csak az életmentő beavatkozásokat végzik el, hasonlóan, mint a Nyitrai Egyetemi Kórházban. Ez utóbbiban egyébként nem kellett veszélyhelyzetet kihirdetni, annak ellenére, hogy több osztályon kevés az orvos.
A hétfőn este jóváhagyott kormánydokumentum szerint összesen 403 orvos távozik abból a 15 kórházból, amelyre a veszélyhelyzet vonatkozik. Főként aneszteziológusokból, sebészekből lesz kevés, súlyosan érinti az orvosok távozása a gyermek- és nőgyógyászati osztályokat és a szülészeteket, az újszülött-osztályokat. Tegnap a parlament egészségügyi bizottságának ülésén Uhliarik elmondta, mintegy 500 specialistára lesz szükség, de lehet, hogy csak ideiglenesen, mert a kormány tervei között továbbra is szerepel osztályok összevonása, megszüntetése, sőt akár teljes kórházak megszüntetése. LOZ: szóljanak, hogy túlterheltek Anton Szalay, a Szlovák Egészségügyi Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint a kialakult helyzetről Ivan Uhliarik miniszter tehet. Tavasz óta csak a kórházak részvénytársaságokká való átalakítása volt a fő célja, ignorálta az orvosok kéréseit. Szalay szerint a mintegy 2000 orvos távozása további munkahelyek megszűnését vonja maga után az ágazatban, ezáltal kevesebb egészségügyi ellátáshoz férnek hozzá a betegek. Szalay kimondta, amit eddig egyetlen illetékes sem mert kimondani: attól tart, hogy a tervezett operációkat, amelyeket el kell halasztani, néhány beteg márneméri meg.
Az Orvosok Szakszervezete (LOZ) közben arra buzdítja az orvosokat, hogy felettesüknek jelezzék: túterheltségükből adódóan esetleg műhibákat követhetnek el. A LOZ azt ajánlja, az orvosok mondják ezt meg betegeiknek is, tájékoztassák őket fizikai és szellemi állapotukról, a beteg pedig ennek tudatában döntsön arról, kéri-e az ellátást, operációt. Igen esetén írásbeli beleegyezést kérnének az érintettektől az orvosok. A LOZ a minisztérium rendeletét kényszermunkának nevezte, amelynek a demokráciához semmi köze.
Az állampolgárok az orvosok felmondási akciójával való kezdeti szimpatizálás után egyre kevésbé értenek egyet velük. Elfogadhatatlannak tartják, hogy elutasítják a 300 eurós béremelést, miközben vannak családok, ahol havonta összesen ennyi a bevétel. A Polis Slovakia femérése szerint az emberek 60 százaléka nem támogatja az akciójukat.
Ivan Mikloš pénzügyminiszter szerint jövőre egyedül az egészségügy lesz az az ágazat, amely több pénzt kap az állami költségvetésből.