Bugár már a választásra készül

Az év végén a pártvezetők is értékelnek. Bugár Béla, a Híd elnöke a koalíciós partnereit bírálta.
Politológusok szerint a mostani megszólalásait már a 2020 tavaszán esedékes parlamenti választások fényében érdemes olvasni. Addig azonban még egy köztársaságielnök-választás és az európai parlamenti választások is hátra vannak.

Béla for President!

A Híd elnökének év végén, a TASR hírügynökségnek adott nyilatkozatában erősen érezhető, hogy már csak alig 15 hónap van hátra a következő parlamenti választásokig. Bugár arról beszélt, hogy a kormánynak nem sikerült helyreállítania a polgároknak az államba vetett hitét. Ezért pedig a Smert és az SNS-t is hibáztatta. Példaként említette, hogy a koalíciós partnerei az ENSZ marrákesi csomagja körül kialakult vitában a migránsokkal riogattak. A Híd elnöke azt is kifogásolta, hogy egyes pártok az Ukrajnában agresszorként fellépő Oroszországgal rokonszenvező lakosság érzelmeire próbálnak hatni. Bár konkrét pártot nem nevezett meg, szavai az SNS-re is érthetőek, hiszen Danko pártja közismert oroszbarát magatartásáról. A Híd elnöke arról is beszélt, hogy Pellegrini elfogadhatóbb retorikát használ a koalíción belüli és az ellenzékkel való kommunikáció során, mint elődje, Fico. Bugár szerint Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolásának kivizsgálását az tette lehetővé, hogy leváltották Kaliňák belügyminisztert és Tibor Gašpar rendőrfőkapitányt. Ennek ellenére Bugár úgy véli, a kormánypártok közötti véleménykülönbség miatt nem bukik meg a koalíció jövőre, és nem lesznek előrehozott választások. 

Darina Malová politológus szerint az, hogy a Híd elnöke egyre kritikusabb a Smerrel és az SNS-szel szemben, közvetlenül azzal áll összefüggésben, hogy az elnökválasztáson az ilyen üzenetek hozhatnak számára szavazatokat. Közvetve pedig ezzel a pártjának is kampányol a 2020-as parlamenti választások előtt. Bugár a Híd köztársaságielnök-jelötje is egyben. Egy decemberi AKO elmérés szerint a Híd elnöke második helyezett lett az elnökjelöltek között. A felmérésben azonban nem kérdeztek rá a be nem jelentett jelöltekre, így Miroslav Lajčákra – aki a Smer lehetséges jelöltje – és Andrej Dankóra (SNS) sem, aki szintén lebegteti indulását. Azt viszont a kutatás jól mutatja, hogy Bugár támogatóinak nem elhanyagolható része Smer és SNS szavazó, ami azzal magyarázható, hogy ez a két párt még nem állított jelöltet. Ha ez bekövetkezik, ezek a választók valószínűleg a pártpreferenciájuknak megfelelő elnökjelöltre szavaznak majd.

Válságban a Smer? 

Malová szerint a Smer láthatóan válságban van. Bár a Smeren belül mindig is több frakció működött, de az utóbbi időben nagyon átláthatatlanok a belső viszonyai - mondta Malová. Grigorij Mesežnikov politológus azonban azt hangsúlyozza, hogy a Smer mindig is nagyon egységesen viselkedett. Látszólag Peter Pellegrini miniszterelnök mellett a párt Robert Fico nevével fémjelzett, garnitúrája is erőteljesen jelen van. Még annak ellenére is így van ez, hogy a Fico-garnitúra második legfontosabb embere, Robert Kaliňák, az egykori belügyminiszer éppen a héten mondott le parlamenti mandátumáról is. Mesežnikov azt tartaná valódi garnitúraváltásnak, ha Pellegrini valamiben jelentősen szembe menne Ficoval. Erre azonban nem volt még példa. “Inkább Fico meghosszabbított kezeként működik” - mondta Mesežnikov. A Smernek jelentős problémát okoz, az államfőjelölt-állítás is. Malová szerint a párt válsága így személyi szinten is megnyilvánul. Ezzel kapcsolatban az ellenzéki Spolu vezetője Miroslav Beblavý azt írta a Twitteren, hogy információi szerint a Smer által jelölt külügyminiszter, Miroslav Lajčák pont Kaliňák távozását szabta feltételül az elnökválasztáson való indulásának. Csakhogy Mesežnikov szerint ez valószínűtlen, szerinte Lajčák nincs abban a pozícióban, hogy feltételeket szabjon. Ha azonban ez mégis így lenne, a Smer egy befutó jelöltet kapna. A Focus novemberi felmérése szerint a szavazók 32,3 százaléka választaná őt elnöknek, amivel toronymagasan vezet az összes többi jelölt előtt. 

Danko для президента! 

Az SNS vezére, Andrej Danko még októberben azt mondta, akár a házelnöki posztról is lemondana, hogy a régiókat járva találkozhasson az emberekkel, illetve, hogy megerősítse az SNS-t. Utódjaként Tibor Bernaťákot, az SNS-frakció jelenlegi elnökét tudná elképzelni. Decemberben azonban már azt mondta, hogy amennyiben pártja felkéri őt, elindulna a köztársaságielnök-választáson. Rendhagyó módon azonban nem kampányolna, mivel állítása szerint pártja számára nem fontos, hogy megnyerje az elnökválasztást, így az indulást csak formalitásnak kezelné. Kérdés azonban, hogy Danko valóban ehhez tartja-e majd magát. Malová szerint ugyanis az SNS elnökének jelentős személyes ambíciói vannak. A felmérések azt mutatják, hogy Dankonak van esélye bejutni az elnökválasztások második fordulójába. Egy októberi Focus felmérésben ugyanis, amiben Lajčák az első helyet szerezte meg 26 százalékkal, Danko volt a második 12,3 százalékkal. Az SNS elnöke korábban azt mondta, hogy pártja csak a Smer után fogja bejelenteni a saját államfőjelöltjét. Szintén még az ősszel nyilatkozott arról, hogy az ellenzéki pártok vezetőivel, Igor Matovičcsal (OĽaNO), Richard Sulíkkal (SaS) és Boris Kollárral (Sme rodina) kizárja az parlamenti választások utáni együttműködést. A következő választásokon azonban „történelmi sikert” akar elérni az SNS-szel.

  
Ki kivel és mit? 

Az év végén az ellenzéki pártok vezetői is nyilatkoztak. Sulík nem gondolja úgy, hogy a választások után egy széles, héttagú koalíció jönne létre, de azt is kizárta, hogy pártja a Smerrel, az SNS-szel, vagy Kotlebáékkal együtt alkotna kormányzó többséget. Kollár egy tegnap megjelent nyilatkozatában a közszolgálati hírügynökségnek azt mondta, a választások után minden politikai szubjektummal tárgyalni fog, de hozzátette azt is, hogy a Smerrel, az SNS-szel, vagy Kotlebáékkal ő sem lépne koalícióra. "Legalábbis addig nem, míg meg nem magyaráznak bizonyos dolgokat. Nem hallottam még a véleményüket a holokausztról"- mondta Kollár. A parlamenten kívüli MKP-val kapcsolatban szintén még az ősszel derült ki, hogy Matovič együttműködést ajánlott a pártnak a parlamenti választásokra vonatkozóan. Az OĽaNO vezetője akkor arról is beszélt, hogy számukra nem lényeges, hogy ezt milyen formában, valamiféle koalícióban, vagy közös listával valósítják meg. Az MKP ugyancsak állított köztársaságielnök-jelöltet, mégpedig a pártvezető, Menyhárt József személyében.