Bugár: a Smer nem változik meg

Legkésőbb a hétvégén le kell adni a választási listákat. A Híd listájának első tíz, sőt 14 helyén nincs új arc, a jelenlegi képviselők foglalják el ezeket. Nem tart attól, hogy egyes választók számára ezek az arcok már „elhasználtaknak” számítanak?
Nem. A cél a listaállításnál az volt, hogy a tapasztalatot ötvözzük az új erővel, az új energiával. A tapasztalatot a jelenlegi képviselők jelentik, ezért kerültek az élre. Úgy érezzük, Szlovákiára komoly kihívások várnak, nemcsak azért, mert a jövő év második felében az unió elnöki tisztét tölti be, hanem azért is, mert nem tudjuk, mi lesz Görögországgal, nem tudjuk, mi lesz Ukrajnával, hogyan tudja megoldani az unió a menekültkérdést, nem beszélve arról, hogy a terrorizmus is óriási kihívást jelent. Ilyen helyzetben nagyon stabil kormányra van szükség, de ami még ennél is fontosabb: tapasztalatra. Ezért döntöttünk így, és talán először fordult elő, hogy egy politikai párt az összes képviselőjét a lista élére tette. Utánuk következnek azok, akik lendületet tudnak adni a pártnak, és olyan helyen, ahol nemcsak láthatók, hanem meg is választhatók.

Az ötvözésnek nem azt kellene jelentenie, hogy a tapasztalt képviselők közé kerülnek az újak?
Nem. Hiába van valaki a 3–4. helyen, ha nem tudja megtartani a pozícióját. Ha nem szerez 8–10 ezer karikát, akkor el fogja veszíteni. Ez mindenkinek ösztönzés, azoknak is, akik eddig még nem ültek a parlamentben, de helyi szinten bizonyítottak – akár polgármesterek voltak, akár más szakterületen. Ahhoz, hogy bejussanak, szavazatokat kell hozni olyanoktól, akiket a jelenlegi képviselők nem tudnak megszólítani.

A négy évvel korábbihoz képest azért van néhány változás. Lucia Žitňanská két éve került a pártba, és rögtön a második helyen landolt a listán. Nem okozott feszültséget a pártban, hogy egy szétesett pártból érkező politikus rögtön alelnök lesz és második a listán?
Amikor belépett hozzánk, 
az SDKÚ még nem esett szét. Helyezésének oka a pártstruktúrából adódik: két olyan alelnöke van a pártnak, aki területekért felel: Žitňanská az északi régióért, Solymos László a déliért. A listaállítás logikája tehát az, hogy az elnököt követi a két területi alelnök, utánuk következnek a szakmai alelnökök. Emiatt nem érzek feszültséget a pártban. Néhány emberben talán csalódást okozott a helyezése, jobbat szeretett volna elérni, de ilyen minden pártban előfordul.

Az SDKÚ várhatóan a parlamenten kívül marad, Žitňanská feladata tehát az SDKÚ szavazóinak a megszólítása?
Igen, de ezen felül az ő feladata az is, hogy az ország északi részében megszólítson olyan választókat is, akik korábban nem az SDKÚ támogatói voltak, hiszen abban a régióban óriási tartalékaink vannak.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"211611","attributes":{"alt":"","author":"Somogyi Tibor felvétele","class":"media-image","height":"480","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"320"}}]]

A listán a másik látható változás, hogy Simon Zsolt a második helyről a negyedikre csúszott vissza.
Neki is meg kellett értenie, hogy a pártelnök mellett a két területért felelős alelnök lesz a párt arca a kampányban, ezért szerepel ez a három ember a központi kampányban, az óriásplakátokon. Erről az elnökség döntött, ezt a döntést ő is elfogadta. Ebből következett a lista élén szereplők sorrendje is.

Az utóbbi időszakban igyekeznek egyfajta jobboldali alternatívát kommunikálni a választók felé a Híd–KDH–Sieť összefogással, egyelőre kevés sikerrel. A jelenlegi felmérések alapján azonban ez a három párt nem tudna kormányt alakítani, kellene még legalább egy partner. Kivel társulnának?
Attól függ, hogy ki jut még be. Amikor olvastam az interjút Berényi Józseffel, aki azt állítja, hogy az MKP nélkül nem jön létre oligarchamentes, vagyis Smer nélküli kormány, nem értettem őt. Akkor az MKP az SNS-szel akar koalícióra lépni? Mert ha az SNS bejut, és a Híd–KDH–Sieť hármasnak nem sikerül elég erős pozíciót szerezni, akkor vagy az SNS-szel együtt kell jobboldali kormányt alakítani, vagy az Smer kormányozhat tovább egy másik párttal közösen. Mi az SNS-t nem tekintjük partnernek.

De ez a három párt még mindig messze van attól, hogy egyfajta vezető legyen a jobboldalon, hiszen a 30 százalékot is csak nehezen érik el együtt.
Igen, de két hónapunk még van arra, hogy az embereket meggyőzzük, van jobboldali alternatíva. Ez volt 2010-ben is. Akkor sem gondolta senki, hogy nem a Smer fog kormányt állítani a választások után. De volt egyfajta fellángolás, a választópolgárok azt érezték, hogy van erre esély. Mi az utóbbi hetekben csaknem 40 helyszínen tartottunk rendezvényt, azt látjuk, hogy az emberek várják a változást. Ha csak Dél-Szlovákiát nézem, azt látjuk, hogy a Smer elhanyagolta, ha úgy tetszik, kiéheztette ezt a régiót. Nincsenek komoly befektetések, az utakról ne is beszéljünk. Ha mi ezt el tudjuk az emberekkel hitetni, akkor ennek a három pártnak hozzávetőlegesen akkora támogatottsága lehetne együtt, mint a Smernek. De csak akkor, ha ezt hitelesen közvetítjük az emberek felé. Csak attól tartok, hogy a két hónap erre nem elég. Mi már márciusban kezdeményeztük ezt, csak ahhoz partner kellene.

Mi lenne az a konkrét eszköz, amit a három párt használna, azon kívül, hogy „összefog”.
Ha mi azt tudjuk bizonyítani, hogy „egy húron pendülünk” olyan témákban, amelyek az emberek számára fontosak, legyen az a munkanélküliség csökkentése, a korrupció visszaszorítása, vagy bármi más, és ugyanazt az álláspontot képviseljük a nemzetközi politikában történtekkel kapcsolatban is, például a terrorizmus elleni törvényi intézkedések elfogadásakor, akkor azt látják majd az emberek, hogy ezek hárman körülbelül ugyanazt akarják. De ha az egyik – eddig a Sieť – kilóg a sorból, akkor a választó azt látja, hogy az együttműködésből nem lesz semmi.

Tegyük fel, hogy a választások eredménye az, hogy a Smernek partnerre van szüksége a kormányalakításhoz, és megszólítják a Hidat. Milyen választ ad a párt?
Valószínűleg minden pártot megszólítanak majd. Ha mégsem jönne össze a Smer leváltása, akkor elmondjuk nekik is, hogy mik a feltételeink, ugyanazt, amit más pártnak is elmondanánk. Csak néhányat emelek ki: például a 2. nyugdíjpillér stabilizálása, az offshore cégek működésének korlátozása, a kis- és középvállalkozások adó- és adminisztratív terheinek csökkentése, de folytathatnám a sort. A Smer ezekben a kérdésekben az utóbbi hónapokban, években teljesen más döntéseket hozott, mint ami nekünk megfelel. Elképzelhető, hogy ezeket a Smer a mi elképzeléseink alapján megváltoztatná? Mert ha igen, akkor az már egy másik Smer, nem az, amit ma ismerünk, csak kérdés, létezik-e ilyen Smer. Én úgy látom, hogy ma ilyen Smer nincs.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"211612","attributes":{"alt":"","author":"Somogyi Tibor felvétele","class":"media-image","height":"366","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Ha a Smer hajlana bizonyos kompromisszumra…?
De milyen kompromisszumra? A húzd meg-ereszd meg minket nem érdekel. Csak akkor lehetne szó együttműködésről, ha nem csak papíron, hanem valóban támogatná a korrupció csökkentését, a régiók fejlesztését. Ha valóban asztalra kerülne minden, a nővérkék, a tanárok problémáitól egészen a nyugdíjasok problémáiig, és a Smer azt mondaná: rendben van, megoldjuk. Hiszen pénz lenne rá, a pénzügyminiszter beszámolt róla, hogy az elmúlt években 17 százalékkal nőtt Szlovákia gazdasága. Az adóbevételek jóval magasabbak, mint három éve. De akkor ne dobjunk ki 800 millió eurót olyan intézkedésekre, amivel a Smer csak az emberek szavazatát akarja megvásárolni. Három hónappal a választások előtt azt látom, hogy ilyen Smer nem létezik. Ha bejön a papírforma, és lesz 70 képviselőjük, akkor ugyanazok az emberek jutnak be, ugyanazok lesznek a miniszterek. El lehet képzelni, hogy ugyanazok az emberek hirtelen – ne 180, de mondjuk 90 fokot fordulnak? Ha igen, akkor elértük, hogy megváltozott egy politikai párt, de jelenleg én erre nem látok esélyt.

Tehát a Smerrel nem?
Nem, mert nem úgy ismerem őket. De mondják, a kapanyél is elsülhet, habár én még nem láttam.

Voltak azonban jelei a Híd és a Smer közti együttműködésnek. Például a kisebbségi kormánybiztos a Smer-kormány első egy évében, vagy a tűzoltókocsik átadása Kaliňákkal az utóbbi időben. Ezek nem azt jelzik, hogy a két párt közelít egymáshoz?
Nem. Mi úgy gondoltuk, hogy például a kisebbségi kormánybiztos esetében működhet az együttműködés, de kiderült, az egyezséget be is kellene tartani. Ezért hívtuk vissza A. Nagy Lászlót. Ami nem megy, azt ne erőltessük. Ami a tűzoltóautókat illeti, ott nem a Smerrel van együttműködésünk, hanem Robert Kaliňák belügyminiszterrel. Én úgy vélem, hogy ha bárki el tud juttatni közel hetven tűzoltóautót magyar településekre, amikor egynek az ára 118–120 ezer euró, akkor ezt kutya kötelessége megtenni, akár még az SNS elnökével is. Mert az a tűzoltóautó ott marad akkor is, amikor sem a kormányban, sem a parlamentben nem leszünk.

A Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvény tárgyalása kívülről nézve meglepőre sikerült, a második olvasatig jutott, és csak 6 szavazat hiányzott az elfogadásához. Ez nem a szorosabb együttműködést jele?
A szavazást szerintem kiszámolták. A kultuszminiszter csak annyit mondott, hogy van néhány olyan része a törvénynek, amely nem tetszik neki. Valószínűleg ez is befolyásolta a döntésüket, de az pozitívum, hogy el tudják képzelni az elfogadását. Később bármikor, akár velük, akár másokkal, már könnyebb lesz elindulni. 25 év elteltével végre megszületett egy törvény, pedig volt elég hosszú ideig miniszterelnök-helyettesünk is – most az MKP-ra gondolok –, de ilyen törvény el sem készült.

Az MKP elnöke szerint viszont az, hogy nem fogadták el ezt a törvényt, azt jelzi, hogy még soha nem volt ennyire gyenge a magyar érdekképviselet a parlamentben.
Lehet állandóan ugyanazt ismételni, mint egy papagáj. Amikor a Radičová-kormány idején elfogadtuk a kisebbségi nyelvhasználati törvényt, akkor azt mondták, hogy ez milyen visszalépés. Utána ki kampányolt azzal, hogy ki lehet tenni Párkányban és még több helyen a település magyar nevét? Az MKP. Kiderült, hogy megmentettünk több települést, például Rozsnyót vagy Szencet, ahol 20% alá csökkent a magyarok aránya, de így még most is lehet használni a magyar nyelvet, és lehet magyarul ügyeket intézni. Ugyanez történt ebben az esetben is. Maga Jana Laššáková, a parlament smeres alelnöke jelentette ki, hogy ha több idő lesz, akkor el tudják képzelni, hogy bizonyos módosításokkal elfogadják. Ezzel olyat értünk el, amit az MKP-ban 20 képviselővel sem tudtunk elérni. Amikor az MKP-nak 20 képviselője volt, ilyen törvény el sem készült, holott feltételül szabtuk Csáky Pál akkori kormányalelnöknek, csak nem készítette el.

Tehát a tárgyalásoknak köszönhető, hogy a törvény eddig jutott?
Igen, tárgyaltunk Maďaričcsal is. Elismerte, hogy a szlovák művészeti alap mintájára készült a törvény, vagyis látta, hogy egyfajta rendszert akarunk belevinni a kultúra finanszírozásába, de néhány eleme nem tetszett neki. Például az sem, hogy a kisebbségi alap a kulturális minisztériumhoz tartozna, ami neki több munkát jelentene. Ez volt az egyik oka annak, hogy ő ellenezte.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"211613","attributes":{"alt":"","author":"Somogyi Tibor felvétele","class":"media-image","height":"480","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"303"}}]]

Ugyanúgy a gyenge magyar érdekképviseletnek tulajdonítja Berényi, hogy 110 magyar iskolát a bezárás veszélye fenyeget.
Tévedni emberi dolog. Ha azt sem látja, hogy mit értünk el, akkor valószínűleg Berényi Jóskánál van a probléma, el kellene gondolkodnia, hogy ő hogyan oldaná meg. A Híd ellenzékben, 13 képviselővel elérte azt, hogy egy évet halasztottuk a kisiskolák bezárásának a veszélyét. Emellett egyedüli pártként megtaláltuk a megoldását annak is – a jelenlegi törvénynek megfelelően –, hogy hogyan lehet megmenteni ezeket a kisiskolákat. Kivitelezhető – arra az esetre, ha nem jutunk kormányra, és nem tudjuk módosítani a törvényt –, hogy egy teljes szervezettségű iskola kihelyezett tagozatként működtetné a veszélyeztetett kisiskolát. Ehhez egyetlen dologra van szükség. A két iskola fenntartójának és igazgatóinak le kel ülniük, elő kell készíteniük egy kérvényt, amit március végéig kell benyújtani a minisztériumba, hogy engedélyezzék, hogy a kisiskola kihelyezett osztályként működjön. Ez megvalósítható, és ebben az esetben már nem érvényesek a minimális létszámok. Megvárhatják a választások eredményét is, és elég csak akkor beadniuk a kérvényt, ha látják, nem kerülünk kormányra. Ha egy kormánykoalíció része leszünk, akkor lesz lehetőség a törvénymódosításra. Az a probléma, hogy nagyon sokan csak beszélnek a kisebbségi jogokról, többek között Berényi József is, de említhetném Szigeti Lászlót is, miközben néhányan gyerekeiket Magyarországon járatják iskolába. Most az önkormányzatok és az iskolák oldalán van a labda.

A kampány egyik fontos témája lesz a menekültkérdés. A Híd is elutasítja a kötelező kvótarendszert. Az MKP petícióját is hajlandó lenne aláírni?
Nem, mert az MKP sajnos – a Smerhez hasonlóan – politikai célokra használja a menekültkérdést. Ijesztget vele. Az embereknek meg kell magyarázni, mit jelent az, hogy menekült. El kell mondani, hogy vannak olyanok, akik gazdasági okokból érkeznek az unióba, de ők eddig sem kaptak, és ezután sem fognak menekültstátust kapni Szlovákiában, mert nem menekültek. A másik típus, akik háború elől menekülnek, politikai vagy vallási meggyőződésük miatt üldözik őket. Ők bekerülnek a mi menekültügyi rendszerünkbe, és megvizsgálják, hogy jogosultak-e menekültstátusra. A probléma érzékeltetésére: Szlovákiában 22 év alatt 58 ezer kérelem érkezett, ebből 650-en kapták meg a menekültstátust, közülük 180 ember maradt itt. Ettől tehát nem kell félni. Attól viszont félni kell, hogy akik ijesztgetésre használják a menekülteket, egy dolgot el fognak érni: megerősödik a nacionalizmus és a radikalizmus. Ezt a környező országokban lezajlott parlamenti választások bizonyították. Nekünk már volt problémánk ilyen pártokkal, Mečiar, Slota pártjával, és bizony mi akkor magyarként kaptunk eleget. Ezért mondom, hogy akik a menekültekkel ijesztgetnek, veszélynek teszik ki a szlovákiai magyarokat. Másrészt ezek az emberek nem akarnak itt maradni. Január 1-től nálunk 405 euró a minimálbér, Németországban 800, nem hülyék itt maradni. A petíciót ezért is felesleges ijesztgetésnek tartom. Minden rendezvényen megkérdezzük az embereket: vajon azért nincs munkájuk, azért nagy a korrupció, azért néz ki úgy az egészségügy, ahogy kinéz, mert itt vannak a menekültek? Vajon azért csak 1,90-nel emelik a nyugdíját, mert a menekültek veszik el a pénzt? Aki petíciózik, attól azt kell megkérdezni, hogy hogyan tudná megoldani a valós problémákat.

Ön szerint mi lenne a megoldás a menekültkérdésre?
Az uniót fel kell rázni Csipkerózsika-álmából. Későn ébredt. A menekültek ott voltak Olaszországban már évek óta. Sem Görögország, sem Olaszország nem védte a schengeni határokat. Először a határokat kell megvédeni, hogy ne sétálhassanak át, mint a korzón. Aki menekültstátust akar kérni, azt a befogadópontoknál kell fogadni. Ott ellenőrzik a kérvényezőt, ujjlenyomatot vesznek tőle, lefotózzák, ellenőrzik biztonsági szempontból. A törökökkel kötött egyezségnek köszönhetően most időt nyerhetünk. Azt is kevesen tudják, hogy a menekültáradat akkor indult meg Európába, amikor elfogyott a pénz a Szíriával határos országokban létrehozott menekülttáborokban, amikor az emberek már nem tudtak mit enni. Az első lépés tehát a menekültek regisztrációja, hogy tudjuk, ki van itt. A következő feltétel, hogy nem szabad gettósítani őket, ahogyan az például Brüsszelben történt. Azt is kevesen tudják, hogy Németország eddig is évente 300–350 ezer menekültet fogadott be. Az utóbbi évtizedben minden évben. Fico 300–400 muzulmán befogadásával ijesztget, akik szerinte megváltoztatnák kultúránkat, és mecseteket fognak építeni. A 2011-es népszámlálás alapján azonban Szlovákiában csaknem 2000 muzulmán él. Csak Pozsonyban 3 imaházuk van. És van velük probléma? Nincs, mert integráltan élnek. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem kellene pontosan átgondolnunk, kit fogadunk be. Nem járhatunk el ész nélkül.

A Híd az elsők között vetette fel a vajkai kompról kötött szerződés előnytelenségének ügyét, aminek alapján kiderült az is, hogy egy híd építése hosszú távon kifizetődőbb lenne. Mért nem gondoltak erre korábban, amikor környezetvédelmi minisztere és közlekedési államtitkára volt a pártnak?
A környezetvédelmi minisztériumban elkészült egy erre vonatkozó tanulmány, ám mivel csupán néhány hónapig lehetett kormányozni, az előrehozott választásokig már csak „fűthettünk és világíthattunk”, ahogy Robert Fico mondta. A tanulmány szerint a felvízcsatorna alatti alagutak közül kettőt lehetne közúti közlekedésre használni. Egy ilyen alagút rendbetétele 2–3 millió euróba kerülne. Ez a tanulmány a mai napig megvan a minisztériumban, csak az alagutakból nem lehet lopni. A kompból lehet. Ez előre lejátszott üzlet volt. Érsek Árpád interpellálta a minisztert, hogy tud-e ezekről a dolgokról, a miniszter pedig válaszolt is, meg nem is. Erre hívta össze a sajtótájékoztatót Érsek Árpád, ahol beszámolt róla, hogy amikor kiírták a pályázatot, épp kézhez kapták a pontosan megfelelő komphajót.

A komp azonban már 1992 óta üzemel, és bár a korábbi hajó kapcsán nem derült fény visszaélésekre, lehetett tudni, hogy hosszú távon ez így sokba fog kerülni. Korábban, a Dzurinda-kormányok idején nem merült fel, hogy kezdeni kelleni valamit az üggyel?
Az akkori környezetvédelmi miniszter, Miklós László ezt valószínűleg nem így látta. Ez nem merült fel, akkor egyetlen probléma volt, autóbuszt kellett szerezni kétszer is, olyan magasságút, ami feljárhatott a kompra. Ezt kérte a három falu (Doborgaz, Vajka és Nagybodak – szerk. megj.). Egyszer azt kellett még megoldani, hogy elfogyott a pénz az üzemanyagra, de más problémáról én nem tudok. Amikor a Híd a Radičová-kormány része lett, már erre az új problémára kezdtünk összpontosítani, mert tudtuk, hogy a kompot sokszor javítják, tehát előbb-utóbb vagy új komp kell, vagy más megoldás. Épp ezért gondolkodtunk abban, ami a legolcsóbb, az alagutakban. Mára kiderült, hogy hasonló hosszúságú híd 25–30 millióból megépíthető, már van néhány ilyen Szlovákiában.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"211614","attributes":{"alt":"","author":"Somogyi Tibor felvétele","class":"media-image","height":"321","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Ha a Híd kormányra kerülne 2016-ban, szorgalmazná egy híd megépítését?
Vagy hídnak kellene lennie, vagy valamelyik alagutat kellene kihasználni. Amelyik gyorsabban megy. A komp idővel el fog használódni. A miniszter szerintünk egy jó dolgot tehetett volna: leváltja Lazárt, a Vízépítési Vállalat igazgatóját. Nem csak a komppal van probléma, ha összehívják a miniszter leváltására kezdeményezett parlamenti ülést, el fogunk mondani más dolgokat is. Lazár zsarolja a polgármestereket, ha nem támogatják őt, megvonja a községektől a segítséget.

Sok magyar, de szlovák választó számára is a Híd azért lehet alternatíva, mert mondjuk az MKP-val szemben liberálisabb értékrendet képvisel. Ugyanakkor bizonyos kérdésekben nem látni különbséget, például ha a bejegyzett partnerség kérdését vagy akár biztonságpolitikai ügyeket nézünk, amelyekben a Híd is konzervatívabb irányvonalat képvisel. Ez a kettős játék nem eredményezheti, hogy két szék között a pad alá eshet a párt?
A Híd nem aszerint változtatja a véleményét, hogy melyik párt milyen álláspontot képvisel. Ez belső meggyőződés dolga. Ami a bejegyzett partnerséget illeti, azt mondjuk, hogy ha Szlovákia elfogadná ezt az intézményt, akkor ezáltal ugyanolyan jogok illetnék meg az embereket, mint a házasságban. Mi azt mondjuk, azt el kell ismerni, hogy vannak Szlovákiában ilyen emberek, és könnyíteni kell a helyzetükön. Például ahhoz, hogy örökölhessenek, ne kelljen külön bizonygatni a helyzetüket, vagy például joguk legyen betekinteni partnerük egészségügyi dokumentációjába. Ennyi, és ezt kezdettől fogva mondjuk. Persze vannak nálunk olyanok is, akik szerint talán többet is meg lehetne engedni, de mindenki elfogadja a párt véleményét. A meggyőződésünk nem változott évek óta. A biztonságpolitikai kérdésekre is ez vonatkozik. A mindenkori kormánynak nem billboardokon kell hirdetnie, hogy védjük Szlovákiát (mitől, a korrupciótól? vagy a láthatatlan migránsoktól?), hanem valóban meg kell védeni. El kell mondani, hogy felhasználunk minden eszközt, hogy Szlovákiában ne történhessenek terrorcselekmények. Amennyiben pedig azt is hozzátesszük, hogy nem fogunk ijesztgetni, arra sem kerülhet sor, hogy minden terroristát muzulmánnak fogunk tartani. Ezt miért nem mondták például a baszkoknak vagy az íreknek? Ott nem a muzulmánok robbantgattak. Szerintünk józan paraszti ésszel kell megoldani a problémákat. 2010-ben a kettős állampolgárság, 2012-ben a Gorilla volt a választások fő témája. 2016-ban, úgy néz ki, a migránsok és a terrorizmus. Nem normális, hogy az egész nem a programokról szól, arról, hogy a falvakban hogyan tudunk segíteni az embereknek, hogyan vihetünk nekik munkát, hogyan építhetünk utat, hanem arról, hogy van itt valami, amit ugyan nem láttunk, de félünk tőle. A kormány feladata nem az ijesztgetés, hanem mindent megtenni azért, hogy az emberek ne féljenek.

(Szalay Zoltán, Lajos P. János)