A Smer nem tárgyal az ellenzékkel

Pénteken a vádaskodás, fenyegetőzés és sértegetés volt napirenden a plénumban.  A kormány indoklása alapján azért van szükség a terrorcsomagra, mert nem lehet kizárni, hogy Szlovákia területén terrortámadásra kerül sor, mivel országunk aktívan részt vesz a nemzetközi terrorellenes harcban.  Az intézkedéscsomag a büntető törvénykönyv és az alaptörvény módosítását vonja maga után. A kormány úgy módosítaná az alkotmányt, hogy a jelenlegi 48-ról 96 órára (4 nap) hosszabbítaná meg az őrizetbe vétel időtartamát, ha az elkövetőt terrorcselekménnyel gyanúsítják. A bírónak a jelenlegi 72 óra helyett 144 órája (6 nap) lenne arra, hogy a terrorizmussal gyanúsított személytmeghallgassa,ésdöntsönaz előzetes letartóztatásáról. A büntető szerveknek összesen 5 helyett 10 napjuk lenne a gyanúsított letartóztatására. Azt is lehetővé tenné a javaslat, hogy a bíró indoklás nélkül vizsgálati fogságba küldje azt, aki terrorcselekménnyel gyanúsítható. A büntető törvénykönyv módosítása több intézkedést vezetne be a tanúk védelmében. Módosítanák a rendőrség és a hírszerzőszolgálatok jogkörét. Kibővítenék azokat az okokat, melyek indokolttá tehetik az őrizetbe vételt és a járművek átkutatását. Intézkedéseket vezetnének be a tömegközlekedés biztonságáért, lezárhatnák az utakat terrorveszély esetén. A kormány terrorcselekmények miatti bevetésekkor új technikai eszközök alkalmazását is engedélyezné. A katonai hírszerzés a terroristákkal kapcsolatban ugyanolyan jogköröket kapna, mint a titkosszolgálat. Az ellenzék szerint nem indokolt az alkotmány módosítása, melyről ráadásul a Smer nem is egyeztetett a jobboldali pártokkal.  Az ellenzék választások előtti kampányfogásnak tarja a terrorcsomagot, mely indokolatlanul korlátozná a lakosság szabad mozgását. Háborog az ellenzék
 Az ellenzéki pártok felrótták Robert Fico kormányfőnek, hogy az alkotmány módosításáról nem egyeztetett azellenzékkel, az intézkedések nagy részét pedig indokolatlan kampányfogásnak tartják. 

Ficónak az alaptörvény módosításához ellenzéki szavazatokra is szüksége van. „Az államhatalom a terroristák elleni harc jelszava alatt korlátozni akarja a lakosság szabadságjogait” – állítja Richard Sulík. Az SaS elnöke szerint ilyen jellegű módosításokat csak széleskörű társadalmi egyeztetés után kellene jóváhagyni.

A terrorcsomag a Híd szerint választási fogás, nem az ország védelméről szól. „Néhány javaslatnak semmi köze nincs a terrorizmushoz, ezeket a Smer korábban nem tudta átnyomni, így akarja megkerülni a tárcaközi egyeztetést” – mondta Lucia Žitnanská (Híd).

Martin Fedor (Sieť) aztjavasolta, hogy az alkotmány módosítása csak 2017 decemberéig szóljon. „Két év elegendő ahhoz, hogy fel tudják mérni a biztonsági kockázatokat, ráadásul addig a nemzetközi helyzet is változhat” – érvelt az egykori védelmi miniszter. 

Pavol Hrušovský (KDH) szerint az alaptörvény most is megfelelő mértékben teszi lehetővé a terrorizmus elleni harcot, ezért indokolatlan a módosítása. A KDH a kormányjavaslaton keresztül szeretné átültetni, hogy a bírókat 67 éves korukban automatikusan nyugdíjazzák. „Ha a javaslatunkat nem támogatja a Smer, a KDH nem szavazza meg az alkotmány módosítását” – szögezte le Hrušovský.
 
„Robert Fico néhány, a Fehér Házban készült fotóért cserébe 2010ben kiképzett terroristákat hozott Szlovákiába a guantanamói fogolytáborból” – jelentette ki Daniel Lipšic (OĽaNO–NOVA). Miroslav Číž (Smer) a kormány lépését azzal indokolta, hogy Európa-szerte több ezer azonosítatlan személy vándorol.