Közélet

A sajtó nyakára lépne a Smer

Pozsony | A múlt héten pénteken a sajtótörvény módosítására tett javaslatot Dušan Jarjabek és Miroslav Číž smeres parlamenti képviselő. A változtatás értelmében újra pénzbüntetést kaphatnának a kiadók, a politikusok nyilatkozatait pedig ingyen kellene a lapoknak leközölnie.
Czímer Gábor

2019. január 16. 19:00

sajtószabadság
- Képarchívum, illusztráció

A sajtótörvény módosítását még tavaly decemberben lengette be Robert Fico, a Smer elnöke. A most benyújtott javaslat szerint a lapoknak akkor is közölniük kellene a politikusok válasznyilatkozatait, ha az eredeti cikkben leírt állítások igazak. Mindezt akkor, ha az újságokban közölt igaz állítás sérti az érintett politikus méltóságát, becsületét vagy magánéletét. Az így megfogalmazott válaszadási jog a hírcikkekre, vagyis csak a tényszerű állításokat tartalmazó írásokra vonatkozna. 

A politikusok és közszereplők ezzel elvben szereplési lehetőséget kapnának, hiszen kérhetnék, hogy bármelyik róluk szóló újságcikkre való reakciójukat közöljék a lapok. Ezt a reakciót aztán az újságoknak ingyen kellene közölniük. Ha a sajtóorgánum nem hozza le a politikus vagy közszereplő válaszát, az érintett bírósághoz fordulhat és a lap 1660-tól 4980 euróig terjedő büntetést is kaphat. A válaszadás joga a véleményszerű állításokra nem vonatkozna. 

Bugárnak tetszik az ötlet

A közszolgálati hírügynökség által január 5-én közölt nyilatkozatában, a koalíciós Híd elnöke, Bugár Béla úgy fogalmaz, ők is egyetértenek a közszereplők válaszadási jogának ismételt bevezetésével. A beszélgetésben arra hivatkozik, egy esetben lapunktól nem kapott lehetőséget arra, hogy a róla szóló írásra reagáljon. Egy kommentárról volt szó, amelyre a smeres tervezet hatálybalépését követően sem vonatkozna a válaszadási jog. „Nem értem, hogy a politikusnak, akire akár tíz irányból is köpködnek, miért ne lehetne válaszadási joga” – mondta Bugár, de hozzátette, a végső állásfoglalással megvárják a törvényjavaslat szövegét. A tervezet ma már a parlament előtt van. Debnár Klára, a Híd szóvivője arról tájékoztatott, a párt holnap foglal állást a témában.

Vissza a régi rendhez

Ha a parlament jóváhagyja a módosítást, a törvény nagyban a 2008-ban hatályba lépett, Marek Maďarič akkori smeres kulturális miniszter műhelyéből származó jogszabályra hasonlítana. Akkor a sajtóorgánumokra vonatkozó szigorú szabályozás heves ellenállást váltott ki. A hatálybalépéskor a lapok például üres címlappal jelentek meg. 2011-ben a Radičová-kormány, amelynek a Híd is tagja volt, enyhített a szabályozáson. Úgy módosították a válaszadási jogot, hogy az csak a természetes személyekre vonatkozzon, a lapok pedig csak az általuk közölt hamis információkra vonatkozó helyreigazítást kötelesek lehozni.

Sajtószabadságot!

A kiadók képviselői úgy látják, hogy a törvény szigorítása a sajtószabadság elleni támadás. Lapunk igazgatója, Slezákné Kovács Edit elmondta, szerinte a válaszadási jogot ebben a formában nem szabad újra bevezetni. Kiemelte, emberileg ugyan megérti a közszereplőknek azt az igényét, hogy reagálni szeretnének minden, róluk szóló írásra, de amikor elfogadnak egy ilyen pozíciót, akkor tudniuk kell, hogy az mivel jár. Így azt is, hogy közszereplői mivoltukat mindig tudatosítaniuk kell. Slezákné szerint a válaszadási jog kiterjesztésével egy olyan lehetőség nyílna meg, amely nagyon negatív hatással lehet a médiára, mivel nem tudjuk, hogy a jövőben a közszereplők mennyire fognak majd élni ezzel a lehetőséggel. 

Balog Beáta, a Sme napilap főszerkesztője és az International Press Institute (IPI) nemzetközi újságíró-szervezet alelnöke kérdésünkre elmondta, szerinte már most is elegendő lehetősége van a politikusoknak arra, hogy az újságokban megjelent állításokra reagáljanak. Ezért aztán sem okát, sem szükségességét nem látja annak, hogy a válaszadási jogot kiterjesszék. „Feltételezem, hogy ezt a jogot az újságírók ellen fordítanák” – mondta Balog, és hozzátette, hogy mindez aggodalommal tölti el. A Sme főszerkesztője arról is beszélt, ők valószínűleg nem közölnék annak a politikusnak a válaszát, aki a törvénymódosítás értelmében megnyíló lehetőséggel akarna élni. Így azonban a kiadó ügyvédjeinek és végső soron a bíróságoknak a leterheltsége növekedne, aminek az anyagi vonzata sem elhanyagolható. Szerinte nem szabad, hogy a lapok tartalmáról végső soron a bíróságok döntsenek.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Zavart okozott a NER-ben a nem várt választási eredmény

A Karoq Scout a Škoda kisebb SUV modelljének gumicsizmás változata

GALÉRIA: Özönlenek a mémek a magyarországi választásokról

Botrány a Vatikánban: benyújtotta lemondását a pápa biztonsági szolgálatának vezetője

A teszt fényt deríthet a C típusú májgyulladásra

Szexuális zaklatással vádolják Paul Gascoigne-t

Legfrissebb galériák
Olvasta már?

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!