A politikai jósok alkonya

Kotleba sikere, a brexit, vagy épp Donald Trump győzelme – ezek a forgatókönyvek a felmérések alapján az utolsó pillanatig valószínűtlennek tűntek. Mi sem jelzi jobban, mennyire holtbiztosra vette a fél világ Hillary Clinton győzelmét, mint az, hogy a Newsweek magazin 125 ezer, a demokrata jelölt diadalát ünneplő lapszámot volt kénytelen visszahívni a standokról. Ahogy mindenki, a lap is a felmérésekre alapozott, melyek ugyan arról szóltak, hogy Trump szorosabbá tette a versenyt hajrában, ám több államban is nagy bravúrt kellett elérnie, hogy győzzön. A választás előtti utolsó előrejelzések szerint Clintonnak 71,4 százalékos esélye volt a győzelemre. Ugyancsak Clinton fölényét mutatta a nagy dérrel-dúrral beharangozott, 2016-ban indult kísérleti adatelemző startup, a Votecastr, amely arra vállalkozott, hogy statisztikai módszerekkel és matematikai modellek alapján valós időben látja el előzetes eredményekkel az embereket a hét legfontosabb államból. A végére kiderült, a modelljük nem működött, hét államból ötöt mértek teljesen félre, például Floridát, ahol azt jósolták, Clinton több mint 300 ezer szavazattal nyer. Több mint 100 ezerrel veszített.  [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"254477","attributes":{"alt":"Elegen voltak","author":"TASR/AP-felvétel","class":"media-image","height":"320","title":"Elegen voltak","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]] Az amerikai sajtó rávetette magát a közvélemény-kutatási eredményekre, így többé-kevésbé kiderült, mi okozhatta a kudarcot. A The Atlantic elemzése szerint a legnagyobb probléma a felmérések kiegyensúlyozatlan mintáiban keresendő. Míg néhány évtizede, a vonalas telefonok világában egyszerű volt a közvélemény-kutatók dolga – hiszen csak felütötték a telefonkönyvet, és véletlenszerűen telefonálni kezdtek –, mostanra a mindent letaroló mobiltechnológia miatt egyre nagyobb akadályokba ütköznek. Nem áll ugyanis rendelkezésükre használható, megfelelően bő adatbázis, ráadásul az emberek a hívóazonosító technológiák miatt egyszerűen nem veszik fel a telefont. A válaszolási hajlandóság drámaian csökkent, manapság már csak minden tizedik hívás sikeres, míg ez az arány két évtizede 30 százalék körüli volt. Ráadásul nem véletlenszerű, ki nem veszi fel a telefont, vagy nem válaszol: a politikai preferencia befolyásolja a válaszadási kedvet, ám azt nem lehet megbízhatóan megállapítani, egy városban vagy egy adott államban mennyi a válaszadásra kevésbé hajlamos konzervatív szavazó. Így az eredményt sem lehet megbízhatóan súlyozni, a minta pedig torzul.  Alábecsült szavazóbázis Matt Dickinson politológus a Voxnak azt mondta: az előrejelzők a választási hajlandóságot is alábecsülték. Nem számoltak ugyanis azzal, hogy Trump rengeteg olyan embert is megszólít és bevonz, akik eddig nem vettek részt a választáson. A közvélemény-kutatók mindenkitől megkérdezik, voltak-e szavazni az előző választásokon, és ha nem, a választási hajlandóság megállapításánál úgy számolnak velük, hogy nem mennek most sem. Alábecsülték a képzetlen fehér szavazók számát, akik elmennek szavazni, másrészt pedig a Trump személye miatt bizonytalan republikánusok végül mégis a vártnál többen járultak az urnákhoz.   [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"254479","attributes":{"alt":"","author":"TASR/AP-felvétel","class":"media-image","height":"320","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]Rejtőzködő Trump-szavazók Nagyot torzított a felmérések eredményein az is, hogy Trumpnak nagyon sok rejtőzködő szavazója volt – ahogy annak idején például Szlovákiában Vladimír Mečiarnak, vagy most Marian Kotlebának. Hann Endre, a Median Közvélemény- és Piackutató Intézet igazgatója szerint az emberek egy része igyekszik valamilyen vélt vagy valós társadalmi elvárásnak megfelelni. Sokan például azért mondhatták, hogy Clintonra szavaznak, mert úgy érezték, az a politikailag korrekt, ha egy női elnökjelöltet támogatnak, aztán a szavazófülkében mégsem rá voksoltak.Grigorij Mesežnikov politikai elemző szerint a közvélemény-kutatók tulajdonképpen nem hibáztak akkorát, hiszen viszonylag pontosan állapították meg Clinton és Trump szavazótáborát az egyéni szavazatok számát illetően. Az amerikai felmérések nagy részét azonban online és telefonos úton végzik, a személyes kérdezésen alapuló módszer sokkal biztosabb – ám időigényesebb is, ezt pedig nem engedhették meg maguknak az ügynökségek. Szerinte az online felmérések reformjára van szükség, olyan módszertant kell kidolgozni, amely számba azt a réteget is, mely nincs jelen az interneten, vagy nem száll be az online közvélemény-kutatásokba. (fm, Vox, Index.hu)