A második hullám szigorításai

Marek Krajčí (OĽaNO) egészségügyi miniszter a pénteki sajtótájékoztatóján elmondta: a koronavírus-járvány második hulláma már nagyobb méreteket öltött, mint az első. A tárcavezető szavait alátámasztják a legfrissebb vírussal kapcsolatos adatok is: az utóbbi napokban már jócskán száz felett van a regisztrált fertőzöttek száma. Csütörtökön például 4266 tesztet végeztek, ebből 186 lett pozitív.

A tárcavezető azonban megjegyezte, hogy a kórházak még messze nincsenek megtelve, ami főként annak köszönhető, hogy a vírus elsősorban a fiatalok körében terjed. A legújabb statisztika alapján 117 személyt tartanak kórházban, közülük 94-nél már kimutatták a betegséget. 15 beteget kezelnek intenzív osztályon, 8-an szorulnak lélegeztetőgépre.

Krajčí hozzátette: érthető, hogy az emberek többségének már elege van az állandó szabályozásból, de a vírus egyre inkább terjed, és amíg nem lesz védőoltás, addig kénytelenek lesznek szigorítani az érvényben lévő intézkedéseken.

Három forrás

A járványbizottság szerint a vírus terjedésének 3 fő forrása van. Az első kategóriát a külföldről hazaérkező személyek, vagyis az úgynevezett importált esetek alkotják. Ezek az emberek továbbadják a fertőzést a velük kapcsolatba kerülő személyeknek, ők képezik a második csoportot. A bizottság a terjedés harmadik fő okának az úgynevezett rizikós tevékenységeket jelölte meg, ezek közé tartozik a kocsmák és a bárok látogatása, az esküvők, a céges rendezvények, a konferenciák és a sportesemények szervezése. A miniszter hangsúlyozta: mindhárom kategóriát érintő szigorításokat kell bevezetni.

Az importált esetek számának csökkentésére a járványbizottság átértékelte a vörös kategóriába tartozó országok listáját. A bizottság a rizikós országok közé sorolná Csehországot, az ukrán határt pedig teljesen lezárnák. Magyarország és Ausztria egyelőre narancssárga minősítést kapna, ami azt jelenti, hogy ezekben az országokban kedvezőtlenül áll a járványhelyzet, és ha tovább romlik, akkor a legközelebbi ülésen már a vörös kategóriába tartozó országok listájára kerülhetnek.

A végső szót ebben a kérdésben viszont a központi válságstábnak kell kimondani, amely hétfőn dönt a bizottság által javasolt módosításokról.

A rizikós régiók csoportja azonban Szlovákián belül is nő. Belföldön jelenleg már 9 olyan régió van, amelyet a vörös kategóriába sorolnak, vagyis ezeken a területeken különösen kiélezetté vált a járványhelyzet. Ide sorolják Pozsony 5 városrészét, valamint a Nyitrai, a Turdossini, a Nagymihályi és az Ólublói járást.

A narancssárgával jelölt régiók listája is gyarapodott, ide a következő járások tartoznak: Szenci járás, Bazini járás, Malackai járás, Liptószentmiklósi járás, Vágsellyei járás, Érsekújvári járás, Vágbesztercei járás, Puhói járás, Eperjesi járás, Kisszebeni járás, Trencséni járás, Varannói járás.

Kisebb rendezvények

Ezeket a régiókat azért is érdemes szemmel tartani, mert az esetükben szigorúbb intézkedések lesznek érvényben, mint a zölddel jelölt járásoknál. A járványbizottság azt javasolja, hogy a október elsejétől csökkentsék a nyilvános rendezvények maximális létszámát. A zöld kategóriákba tartozó régiókban a kültéri rendezvényeken így legfeljebb 200, a beltéri rendezvényeken pedig legfeljebb 100 ember vehet részt. A vörös és narancssárga zónákban viszont a kültéri rendezvényekre legfeljebb 100, a beltéri rendezvényekre pedig legfeljebb 50 embert engednének.

Külön kategóriába tartoznak az esküvők, amelyeken maximum 30 ember vehet részt októbertől, függetlenül attól, hogy az adott régió zöld, narancssárga, vagy vörös minősítéssel rendelkezik. Marek Krajčí (OĽaNO) egészségügyi miniszter ezt azzal indokolja, hogy az esküvők számítanak a legkockázatosabb rendezvényeknek, hiszen ezeken kerülnek a legtöbben szoros kapcsolatba.

Szintén az egész országra vonatkozó intézkedés, hogy szeptember 16-tól tilos lesz tömegrendezvényt szervezni azokon a helyeken, ahol az emberek nyilvánosan étkezhetnek. A tárcavezető elmondta, erre azért volt szükség, mert az étkezés közben az emberek leveszik a maszkot, ez pedig túl nagy rizikó ahhoz, hogy nagyobb társaságban tegyék. A járványbizottság így próbálja szabályozni az úgynevezett rizikós tevékenységeket, amelyek szerintük a vírus terjedésének az egyik potenciális forrását jelentik.

A diákok is maszkban

Marek Krajčí szerint rendkívül hatékonynak bizonyultak az iskolákban hozott intézkedések, ezért a járványbizottság azt javasolja, hogy a felső tagozatos és a középiskolás diákok, valamint az egyetemi hallgatók egészen szeptember végéig viseljék a maszkokat a tanítás alatt. A kicsiknek továbbra sem lesz kötelező a maszkhordás, de erősen javasolt.

A bizottság a fiatalok mellett az időseket is érintő intézkedéseket hozott. Krajčíék a vörös és narancssárga régiókban nem javasolják az idősotthonok látogatását, valamint a családi ünnepségek szervezését sem. Az időseknek továbbá ajánlják, hogy oltassák be magukat az influenza ellen, hiszen ez a betegség a koronavírussal együtt komoly szövődményekkel járhat.

S míg az egészségügyi miniszter nem javasolta, hogy bárki is külföldre utazzon, Igor Matovič kormányfő tegnap részt vett a visegrádi országok (V4) kormányfőinek a lengyelországi Lublinban tartott találkozóján, amelynek fő témája a koronavírus-járvány elleni harc volt.

A V4-es országok kormányfői egyetértettek, mindenki érdeke, hogy az egész közép-európai gazdaság működőképessége fennmaradjon.

„Úgy kell jól védekezni a koronavírus-járvány ellen, hogy közben a gazdaságaink működjenek”

– idézte Orbán Viktor miniszterelnököt az MTI hírügynökség.

„Nem elég jól védekezni a megbetegedések és a halálozások számának tekintetében, ez nem elég, hanem eközben fenn kell tartani az országok és a gazdaságok működőképességét”

– fogalmazott Orbán a közös sajtótájékoztatón.