A kisebbség- és magyarságkutatás fóruma

Somorján a városi könyvtár kibővítésével elkészült a Fórum Társadalomtudományi Intézet központja. Közeleg az épület ünnepélyes átadása, termeit hamarosan elfoglalják a kutatók s az érdeklődő nyilvánosság. Ebből az alkalomból beszélgettem Tóth Károllyal, az intézet igazgatójával.

Mikor és hogyan született az ötlet, Somorjára költöztetni a Fórum Intézetet?

— Tavaly júniusban kitaláltuk, hogy a szakosztályai szerint Galántán, Komáromban és Somorján működő Fórum Intézetet megpróbáljuk összpontosítani egy olyan helyre, ahol kialakítható a szlovákiai magyar társadalomkutató intézet megfelelő központja. A választás azért esett Somorjára, mert itt van a Bibliotheca Hungarica, tehát a könyvtárunk és az adattárunk, s gyakorlatilag ez alkotja a magját az egész intézetnek. Nagyjából ugyan-ebben az időben akadt egy magánszponzor, aki felvállalta, hogy segítséget nyújt a már meglevő épület felújításában és kibővítésében. ĺgy sikerült Somorján a Bibliotheca Hungaricának is helyet biztosító városi könyvtár épülete fölé egy emeletet építeni. Ennek köszönhetően most már a Fórum Intézet dolgozói kutatókkal és adminisztratív munkatársakkal együtt egy helyen elférnek, sőt, sikerült egy kis tanácstermet és egy nagyobb konferenciatermet is létrehoznunk; ezekben most már megtarthatók a rendezvényeink. Ez az épület itt Somorján közösségi házként is fog szolgálni, tehát reményeink szerint valamennyi somorjai szervezetnek a háza lesz. Ezekkel a szervezetekkel most koordináljuk az őszi és a jövő évi programjainkat, hiszen fontos, hogy az adott kapacitást kellőképp ki is használjuk.

A könyv- és adattár, a Végh László vezette Bibliotheca Hungarica tehát olyannyira fontos része az intézetnek, hogy célszerűnek látszott eköré építeni a többi szakosztályt is. Mi a helyzet az Etnológiai Központtal?

— Az Etnológiai Központ intézetünk szintén nagyon fontos részlege, de Komáromban marad, mert így látszik célszerűnek. Somorjára az intézet központja, adminisztratív részlege, könyvelése és a jelenkutatási szakosztálya költözött. Ez a részleg intézi majd az adminisztratív munkát, a pályázatokat, az elszámolást, s ide tartozik a könyvkiadás is. Ugyanakkor tovább bővül az intézet: lesz egy általános kisebbségkutató részleg, mely a Szlovákiában élő kisebbségek helyzetével fog foglalkozni általában és konkrétan, s végül lesz egy kilenc részleget foglalkoztató magyarságkutató osztálya. Ez utóbbin belül szeretnénk lefedni minden szakterületet, vagyis átfogóan megvalósítani azt a kutatási tervünket, melyen két éve dolgozunk.

Közelebbről mit tartalmaz ez a kutatási terv?

— A terv a történettudományi, irodalomtudományi kutatások programját jelenti, a nyelvkutatást, a szociológiát, demográfiát, a regionális gazdaságot, egyszóval mindent, ami a szlovákiai magyarokkal összefügg. Körülbelül egy évvel ezelőtt közzétettünk egy felhívást, keresve azokat a szakembereket, főként fiatal PhD-hallgatókat, akik szeretnének bekapcsolódni egy ilyen kutatómunkába. Több mint kilencvenen jelentkeztek eddig, őket próbáljuk szeptembertől bevonni a munkába.

Ez tehát az intézet belső munkájának terve. A nyilvánosság számára mit kínál majd ez az épület?

— Az épület elrendezése olyan, hogy van egy kutatói, valamint ügyintéző részlege, s egy másik, mondhatni, a nyilvánosság számára nyitott része, ebben van a konferenciaterem. A konferenciaterembe őszre huszonöt különféle programot terveztünk meg, ezek szervezése már folyamatban van. Nagyon gazdag szellemi kínálatra van kilátás: könyvbemutatók, hazai és külföldi tudós emberek előadásai, klubestek, munkamegbeszélések. Mindezekről persze időben értesítjük majd a nyilvánosságot és a sajtót, s szeptember végére tervezünk egy nyitott napot, hivatalosan akkor kezdi meg működését a Fórum-központ háza.

Végh László szociológust, a Bibliotheca Hungarica igazgatóját arról kérdeztem, milyen előnnyel jár a könyvtár és adattár számára a Park utca 4. alatti épületbővítés.

— Látható, hogy több a hely, jobban elférünk, s nemcsak mi, hanem elsősorban a kiadványok és a többi anyag, tehát a könyvgyűjtemény s az adattár. Méltóbb körülmények közt folyhat a munka a kézikönyvtárban, a kutatóink kedvezőbb feltételek mellett dolgozhatnak. Az olvasóterem kialakítása is előnyösebb az eddiginél, zavartalanul olvashat, tanulmányozhat, jegyzetelhet, kutathat, aki betér hozzánk. Az intézet valamennyi részlegéhez számítógépes hálózattal csatlakozunk. Hát, nagyjából enynyi, de a közvetlen előnyökön kívül hamarosan majd számos egyéb is nyilvánvalóvá válik, elég, ha csak a Fórum Intézet által tervezett könyvbemutatókat említem.

— És új könyvespolcokat is kaptál! — teszi hozzá Öllős László, a Fórum Intézet elnöke, a Fórum Társadalomtudományi Szemle főszerkesztője.

(cs)