A jogállamiság nem jogi kérdés?

Budapest. „Ma is van olyan mechanizmus, ami szerint, ha egy ország nem tudja jól felhasználni az uniós pénzeket, akkor nem folyósítják neki. Nem vagyok ellene, hogy ismét feltaláljuk a kereket, de akkor kiérlelt, leírt javaslatra van szükség. Egyelőre ez csak egy politikai kondicionalitásnak tűnik, amire szerintünk nincs szükség, de minden javaslatot megfontolunk, ha konkrét formában látjuk” – ezt mondta Orbán Viktor hétfőn az Antti Rinne finn kormányfővel való megbeszélése után.

A látogatás előzményei feszült légkört ígértek: a finn kormány részéről rendszeresen hangoznak el kritikák a jogállamiság és a korrupció magyarországi helyzetét illetően, míg Orbán Viktor azt mondta Tusnádfürdőn, nehezére esik nevetés nélkül megállnia, hogy éppen Finnországból vizsgálnák a magyar demokrácia helyzetét, miközben ott alkotmánybíróság sincs. Ehhez képest a sajtótájékoztató jó hangulatú volt. Orbán azzal kezdte, hogy minden feltétel adva van ahhoz, hogy a kétoldalú gazdaságban is olyan jók legyenek, mint a politikában és a kultúrában. Orbán szerint egyetértettek abban, hogy a most felálló európai intézményeknek többet kell foglalkoznia azzal, amiben a tagállamok egyetértenek és kevesebbet azokkal, amiben nem. Közösen abban bíznak, az új Európai Bizottság sikeresebb öt évet tud majd maga mögött, mint elődje. 

Antti Rinne is köszönetet mondott Orbánnak a jó hangulatú megbeszélésekért. A finn miniszterelnök külön örömét fejezte ki, hogy a magyar kormány csatlakozik a Helsinkiben működő hibrid háború elleni központhoz. Ebben érdekes, hogy ez elsősorban orosz fenyegetéssel foglalkozik.

Az érzékenyebb témákra rátérve a finn kormányfő azt mondta, megelégedésre szolgál, hogy az új hétéves uniós költségvetésben a tagállamok finanszírozásában legyen szempont a jogállamiság, a bevándorlás és a klímavédelem. „Olyan jogilag világos eszköz kell, amiben a jogállamiság betartásához kötik a finanszírozást” – mondta. A finn kormányfőtől megkérdezték, mit szól ahhoz, hogy Tiborcz Istvánhoz, Orbán vejéhez uniós pénzek jutottak. Válaszként Orbán Viktor ragadta magához a szót és „fake news”-nak minősítette a felvetést. A magyar kormányfőnek annyiban van igaza, hogy miután az OLAF szerint is korrupció gyanúja merülhetett fel azokkal az eredetileg uniós támogatású közvilágítási projektekkel kapcsolatban, amiket Tiborcz cége nyert el korábban, a magyar kormány közölte az EB-vel, hogy nem tart igényt a pénzre, inkább saját forrásból fizeti ki azokat. Antti Rinne annyit válaszolt, hogy az uniós pénzek felhasználására jó ellenőrzési rendszerek vannak, de ha rosszul használják fel, szankciók következnek.

Orbán Viktor újra kitért a jogállami mechanizmusra. Azt mondta, a „jogállamiság Magyarországon nem jogi, hanem becsületbeli kérdés, ezért amikor kritizálják a jogállamiságunkat, belelépnek a becsületünkbe”. Ezt pedig „jól fontolja meg mindenki, mert nehéz összemérni az egyes államok jogállamiságát. Ne jussunk el oda, hogy egy miniszterelnök elmegy egy másik tagállamba és megmossa az ottaniak fejét jogállamiság terén” – fogalmazott.