A határon túli magyarok másodrendűek

A KMAT kétnapos ülést tartott Budapesten, Tőkés László, a szervezet újraválasztott elnöke elmondta, idén felmérték a magyar közösségek helyzetét. Felmérésük szerint diszkriminált helyzetben vannak, a fő probléma, hogy a közszolgálatban szinte egyáltalán nem foglalkoztatják őket.A felmérés szerint a közepes szintnél rosszabban érvényesül az autonómiához, a politikai képviselethez való jog, alacsony a nemzeti közösségek állam általi védelme, az együttes önrendelkezési jog is alig érvényesül.  A felmérés szerint kielégítő a magyar nemzeti közösségek állapota, ha a saját szervezetekhez való jogot, az egyenlő bánásmódot és az akadálytalan kapcsolatokhoz való jogot vizsgálják. Azonban mindennapi küzdelmet jelent a tájékoztatáshoz, a védelmi mechanizmusokhoz, a nyelvhasználathoz való jog érvényesítése. Magyar nyelven felsőfokon lényegében csak a magyar állam által létrehozott vagy működtetett egyetemeken lehet tanulni. A magyar kultúrát, történelmet nem megfelelően tanítják, s ez nem oldja a nemzeti ellentéteket.  Tőkésék szerint csak Romániában rosszabb, mint nálunk A felmérés szerint a legjobb helyzetben a jogok érvényesülését tekintve a szlovéniai magyar kisebbség van, őket a horvátországi, az ukrajnai, a szerbiai kisebbség követi, a legrosszabb helyzetben a legnagyobb lélekszámú szlovákiai és a romániai magyarok vannak. 2014-ben állították össze a felmérés szempontrendszerét. Az űrlap 163 kérdést tartalmazott, 86 szempontot alapján, 14 témakörben, és hat ország kilenc szervezete koordinálta a kitöltetést. Kőrösi Ildikó, az MKP alelnöke szerint Szlovákia közigazgatási rendszere és a hiányos törvényi szabályozás az oka annak, hogy a szlovákiai magyarok helyzete az egyik legrosszabb a vizsgált országok közül.  Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke elmondta: Ukrajnában ugyan széles körűen garantáltak a kisebbségi jogok, de ezeket a gyakorlatban nem lehet érvényesíteni.