Mitől zakatol a vonat?

Tudjátok-e, hogy mitől zakatol a vonat? Mert én igen! Figyeljetek!

Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk, meg kell vizsgálnunk a vonatot. Miből is áll a vonat? Van egy mozdony, és van sok (vagy csak egy) kocsi. A mozdony ugyanúgy zakatol, mint a vagonok, így elég csak a vagonokat vizsgálnunk, a mozdonyt el is hanyagolhatjuk. Ha megnézzük a kocsikat, akkor ugye zakatolás szempontjából mindegyik egyforma, így elég egy kocsit megnézni, a többit elhanyagolhatjuk. De miből áll egy vagon? Van egy felső (utas-, vagy rakodó-) rész, és van az alsó rész, azaz az alváz. A felső rész ugye nem zakatol, tehát ezt el is feledhetjük, elegendő az alsó részt vizsgálni. Az alsó rész felépítését tekintve áll egy alvázból és a kerekekből. Ebből az alváz ugye megint nem zakatol, tehát azzal sem kell foglalkoznunk, elég megnézni a kerekeket. Kerékből is van azonban egy vagon alatt négy pár, amelyek mindegyike egyformán viselkedik zakatolás szempontjából, tehát elegendő egy párt is megnéznünk, a többivel nem foglalkozunk. Egy pár kerék felépítését nézzük meg! Áll magából a két kerékből, és van a tengely. A tengely viszont nem zakatol, tehát elhanyagolható. Marad két darab kerék, melyek viszont megint teljesen egyformák, így az egyiket elhagyhatjuk. A továbbiakhoz kell egy kis matematika, hiszen nézzük meg a kereket! Kör alakú! A kör területét úgy számítjuk ki, hogy r a négyzeten szorozva pível. A képletből a pí = 3,14 nem zakatol, tehát nem foglalkozunk vele tovább. Az r a sugár, mely, mivel állandó, szintén nem zakatol. Mi maradt? Hát a NÉGYZET! És ahogy ez a négyzet billen egyik oldaláról a másikra, na ATTÓL szól a vonat kereke!

2001 július