Matematika: A kúp

A kúp egy ojan szabájos térbeli kiterlyedésü mértani test, amék geometrijailag igen etyszerüen felismerhető, sokal- könjebben mint példáú- egggy kisplasztikaji nonfiguratí- szobor, mer ha meglátunk meszzirő- 1 piramist és közelebb érve körbe járlyuk, és azt láttyuk hogy egyjetlenegy éle sincs, na az akkor 1 kup. Nem grög eredetü, tehát nem ke- feltétlenü- ugy leirni hogy qp – hijába igy lenne szimetrikuss.

Igenigen hasznos mértani test, kivállóan lehet példáu- alkalmazni az építészetbe (kúp-ola) vagy az autó gyártásba (kúp-lung) iletve a műanyag palackosszénsavasüditőitalba (kúp-ak). Sőt még a gyógyceripar terén is gyártanak kúpot éppazéer, mer a fijatalkoru kisgyerekekk elenyésző hányadának csak egy töredékét lehet rávenni szép szerivel, hogy vegye be a láz csilapittó tablettát, mer a Kiss ded sehogysenem akarja lenyelni a keserü pirulát, vagy a kanalas gyóccert. Ekkor az anja lekfejjebb befokhatyja az orát, hogy a léguti elzáródás mijatti lékszomlybó- kifojólag a gyerek kinyissa a száját és bele lehessen dugni az orvosságot. Csaghogy mék ekkor is fenná- a veszéj, kiköpi az egészet a falra, vagy ha le is nyeli, ez az erőszakos eljárás anjira megviseli lelkileg, hogy felnőt korába, mikor alkoholizsta pánikbeteg lesz és pánikszerüen elkártjázza a csalággya egész vagyonát, majd arra fog hivadkozni vissza menőleg a pzihológusnál, hogy emijatt a kicsikori procedura miatt volt az egész. Sokal- humánusabb tehát, ha etykét kisportolt felnőtt lefogja a megfelelő pózba az üvöltő kizsgyereket míg az anja fe’nem nyomja neki a kupot, mer ott legalább nem érzi mijen keserü. (Bogdán Szabolcs)