A mindenszentek és a halottak napja két, egymást követő ünnepnap, melyek mára annyira összemosódtak, hogy nem mindenki számára nyilvánvaló a különbség közöttük. Az idén is a koronavírus-járvány árnyékában emlékezünk elhunyt szeretteinkre.
Ünnepek a járvány árnyékában
November 1-je mindenszentek, november 2-a a halottak napja, október 31. pedig a halloween.
Katolikus ünnep
A mindenszentek a katolikus egyház saját ünnepe, amikor az összes elhunyt katolikus szentre emlékeznek. Ez „a megdicsőült egyház ünnepe”, a halottak napját viszont azoknak a lelkeknek szentelik, akik hitük szerint még a tisztítótűzben szenvednek, vagyis ez „a szenvedő egyház ünnepe”. Ilyenkor sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. A halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – általános, felekezetektől független – az elhunytakról való megemlékezés napjává.
Nem katolikusok
A reformátusoknál nem egyházi ünnep sem a halottak napja, sem a mindenszentek, mert helytelennek tartják a katolikus halotti kultuszt, és a katolikus szenteket sem ismerik el. Az evangélikusok megünneplik a halottak napját, de a mindenszentek ünnepét nem, bár elismerik a szentek létezését. A reformátusoknál a halottak napi szokások – a gyertyagyújtás és sírgondozás – új keletű és katolikus hatásra kialakult szokás. A sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése a 19–20. században terjedt el német katolikus hatásra. Mivel a krizantém fehér és színes változatai ilyenkor nyílnak, leginkább ez a virág az, amivel a sírokat díszítik. Elterjedt szokás volt az is, hogy ha valaki nem tudott elmenni a temetőbe, az otthon gyújtott gyertyát a halottja tiszteletére, ami egyesek szerint kereszténység előtti szokás: állítólag azért gyújtanak lángot a sírokon, hogy a tévelygő lelkek melegedni tudjanak a gyertyák lángja mellett, illetve hogy visszataláljanak sírjaikba, és ne nyugtalanítsák az élőket.
Aki a koszorúk és gyertyák beszerzését az utolsó pillanatra szokta hagyni, és útközben a temető felé szokott bevásárolni, nem árt tudatosítania: törvényből kifolyólag az üzletek zárva vannak minden munkaszüneti napon. Mindenszentek napja annak számít, a halottak napja azonban csak emléknap, kedden a boltok ismét kinyithatnak.
Halloween
Az angolszász országokban a mindenszentek előtti este a halloween, azaz mindenszentek előestéje. Az emberek ijesztő díszekkel, gyertyákkal, töklámpásokkal díszítik a házukat, amelyek a kelta hagyomány szerint arra szolgálnak, hogy elűzzék a túlvilági szellemeket. A gyerekek szellemeknek öltöznek, házról házra járnak, aprópénzt vagy édességet kapnak ajándékba. Nálunk a halloweeni kántálás nem terjedt el, viszont évről évre egyre több helyen szerveznek halloweenpartikat. Sokan elítélik a halloweent, az egyházon belül megoszlanak a vélemények. Van olyan pap, aki kimondottan ártalmasnak tartja, mások viszont úgy vélik, nyugodtan meg lehet ünnepelni a halloweent is, hiszen az mindenszentek előestéje – a kérdés csak az, hogyan ünnepeljünk. Lehet a templomokban vagy a templomkertekben is álarcosbált szervezni, gyújthatunk töklámpást, nem tilos a szórakozás, egyházi zene szólhat, miközben az egészhez megfelelő magyarázatot kell fűzni, és megemlékezhetünk a szentekről. A nyugatról beszivárgott halloween az etnológusok szerint nem veszélyezteti a nálunk megszokott mindenszenteket, sem a halottak napját. Az előbbi ugyanis elsősorban munkahelyi és iskolai bulik formájában terjed, az utóbbiak pedig továbbra is meghitt családi ünnepnek számítanak.
Érdekes
A gyerekek és a gyász
A veszteségek feldolgozása, a gyász folyamata a gyerekek számára is ugyanolyan fontos, mint a felnőtteknek. A halál fogalma és annak visszafordíthatatlansága 9–10 éves korban alakul ki a gyerekekben, de ettől függetlenül már a kisebbekkel is lehet a témáról beszélgetni.
Közös emlékezés
Mindenszentek és a halottak napja erre kiváló alkalom, és pszichológusok szerint a gyerekeket is be kell vonni ezen őszi ünnepekbe. Ha a koronavírusjárvány miatt most nem is visszük őket magunkkal a temetőbe, otthon együtt gyújthatunk gyertyát, és közösen megemlékezhetünk a halottainkról. „Meséljünk gyermekünknek arról, milyen volt a kapcsolatunk elhunyt szeretteinkkel, és mondjuk el azt is, hogy bizony eljött az a nap, amikor itt hagytak bennünket. Nagyon fájt a veszteség, de ez a világ rendje, egyszer mindenki meg fog halni” – tanácsolja Hadas Katalin pszichológus.
Ne titkolózzunk!
Szakemberek szerint nem jó eltitkolni a gyermekek elől, ha valaki meghalt. Az olyan kifejezések, mint az „elaludt” vagy „elhagyott minket”, azt eredményezhetik, hogy a gyerek várni fogja, az illető mikor ébred fel. Jobb tárgyilagosnak és lényegre törőnek lenni, ne féljünk nyíltan megmagyarázni, mi okozza a halált, például: „a nagyi szíve abbahagyta a dobogást”, vagy „nagyapa megbetegedett, és a doktor bácsi nem tudta meggyógyítani.” Fontos azt is hozzátenni, hogy ez nem szokványos dolog, és hogy ez nem feltétlenül fordul elő gyerekekkel is, nehogy valaki azt higgye, ha megbetegszik, meghal, mint a nagyapja.
Nem az ő hibája!
A gyerekekben további kérdések fogalmazódhatnak meg, amelyeket nem könnyű megválaszolni. Lehetőséget kell adni nekik, hogy kifejezhessék esetleges hiányérzetüket, szomorúságukat. Ha bűntudatuk is van, fontos hangsúlyozni: a gyermek nem tehet a halálesetről! A családban történt tragédia során a gyász része lehet a búcsúzás is, amely szintén segítheti a gyermekek továbblépését. Ilyenkor, az emlékezés ünnepekor is készen kell állni, hogy a veszteség élményéről újra és újra beszélgessünk a gyerekekkel, hogy a történteket érettségének megfelelő módon dolgozhassa fel.
Koronavírus-járvány
Az elkövetkező napokban sokan útra kelnek, felkeresik rokonaikat, együtt látogatnak a temetőbe, esetleg templomba mennek és imádkoznak. Október végét, november elejét egy kisebb népvándorlás szokta jellemezni: ilyenkor a távolabbi sírokhoz is el szoktunk menni, ugyanis sokak szerint csak úgy lehet megadni a kellő tiszteletet halottainknak, ha személyesen keressük fel őket. Sajnos tavaly a koronavírus-járvány miatt ez nem volt lehetséges: egy évvel ezelőtt közvetlenül ezen őszi ünnep előtt a kormány szigorú kijárási tilalmat vezetett be, majd következett az országos tesztelés, aminek következtében a temetők üresek, elhagyatottak voltak. Idén egyelőre még nincs országos lezárás, állítólag nem is lesz, a koronavírus áldozatainak és a naponta azonosított fertőzötteknek a száma azonban rohamosan nő, ezért a pandémia most is beárnyékolja a halottak napját. Hivatalosan jelenleg nem tilos utazni, ám a járványügyi szakértők józan és felelősségteljes viselkedésre szólítanak fel, óvatosságot, távolságtartást és a családi összejövetelek korlátozását, valamint azt javasolják, hogy a család- és a temetőlátogatások helyett idén inkább a természetben sétáljunk.
Magány és depresszió
Az elhunyt szeretteinkre való emlékezés fájó sebeket téphet fel, sokan újra átélik a gyászt, amely életünk legnagyobb krízise. Az egyedül élők, főleg az idősebbek, ezt sokszor nehezen élik meg. Az ősz egyébként is szomorú évszak, és azokat, akik hajlamosak a depresszióra, ez az őszi ünnep lelkileg megviselheti. Tavalyakijárási tilalom miatt mindenszentekkor és a halottak napján sokan voltak egyedül. Szakemberek szerint a magány ellen lehet küzdeni, és az ünnepekre fel lehet lelkileg készülni. Barbora Mesárošová pszichológus úgy véli, az összetartozás élménye és érzése jó módszer a gyász és a szomorúság enyhítésére. A másik hatékony módszer pedig az, hogy gyertyát gyújtunk az elhunytak lelkéért. Noha a pandémia miatt korlátozni kell a személyes találkozásokat és a családi összejöveteleket, az nem azt jelenti, hogy az egyedül élő nagyszülőkkel nem léphetünk kapcsolatba. Manapság már rengeteg modern eszköz áll rendelkezésre: felhívhatjuk őket telefonon, az internet közvetítésével videóhívást létesíthetünk, miközben nem szabad elfeledkezünk arról, valójában miről is szól a mindenszentek és a halottak napja. Pszichológusok szerint az ünnepek lényege nem elsősorban a formális temetőlátogatás, azaz hogy minél díszesebb koszorút, a lehető legnagyobb csokor virágot, vagy minél több gyertyát helyezzünk el a sírokon, hanem lassítanunk, meg kell állnunk egy pillanatra, és tudatosítanunk kellene halandóságunkat, meg kellene emlékeznünk szeretteinkről. Ezt pedig megtehetjük a watsupon vagy a Skype-on keresztül is. Fontos, hogy senki ne érezze magát magányosnak.
Virtuális temetők
A temetőbe járás hagyománya fokozatosan kezd a háttérbe szorulni – ez nem kimondottan a világjárvánnyal függ össze, ez a trend már a koronavírus felbukkanása előtt elkezdődött, ugyanis a virtuális temetők kezdenek egyre népszerűbbé válni. Az online temető ide kattintva hozzáférhető. 2008-tól van lehetőség az interneten keresztül gyertyát gyújtani és koszorút elhelyezni, és azóta több mint 700 ezren éltek ezzel a lehetőséggel. Az idősebbek és a konzervatívabbak ódzkodnak a virtuális temetőktől, egyesek szerint így nem lehet megadni a kellő tiszteletet a halottainknak. A jelenlegi helyzetben azonban biztonságos megoldást jelenthet, így fertőzésveszély nélkül gyújthatunk gyertyát a sírokon.
(sza)
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.