Új szabályok a társasházaknak

A lakástörvény e hónapban életbe lépett módosításai közül az egyik leglényegesebb a társasházak tetőtereinek a beépítését érinti. Az elmúlt években egyre több társasházban döntöttek úgy, hogy beépítik a kihasználatlan padlástereket, ami nem egy esetben hosszabb időre megkeserítette a legfelsőbb szinteken lakók életét. Az eddig érvényes szabályok szerint a beépítés megkezdéséhez elegendő volt a lakástulajdonosok kétharmadának a beleegyezése, vagyis nem egyszer megtörtént, hogy az átépítést az alsóbb emeleteken lakók szavazataival sikerült elfogadtatni, miközben a felsőbb szinteken élők, akiknek ez a legtöbb gondot okozta, nem értettek egyet vele. Október elsejétől már az ő érdekeiket is figyelembe veszik. A beépítéssel továbbra is egyet kell értenie a lakástulajdonosok kétharmadának, újdonság azonban, hogy a beépítésre a legfelsőbb emeleten élő összes tulajdonosnak rá kell bólintania. Ha ezzel akár csak egyikük nem ért egyet, a beépítést nem lehet megvalósítani. Ezzel párhuzamosan azonban a lakók beleegyezése nélkül lehet majd eltávolítani azokat a hibákat, amelyek közvetlenül veszélyeztetik a lakók életét. Eddig ugyanis gyakran megtörtént, hogy a lakók nem vették figyelembe az ezzel kapcsolatos figyelmeztetést, leszavazva az elengedhetetlen felújítást. Az új szabályok szerint a lakóknak lehetővé kell tenniük az olyan javításokat, amelyekre az ellenőrzések felhívták a figyelmet, ellenkező esetben viselniük kell a felelősséget az így keletkezett károkért. Jönnek a szégyentáblákA társasházakban lakók számára újdonságnak számít az is, hogy ha késnek a befizetésekkel a felújítási alapba, mostantól a jó hírnevüket teszik kockára. Jurčáková szerint a lakástulajdonosok közössége vagy a lakásszövetkezet ugyanis egy szégyentáblán teheti közzé azon tulajdonosok nevét, akik legalább 500 eurós elmaradást halmoznak fel. A lakóház folyosóján elhelyezett szégyentáblán az ilyen lakástulajdonosok nevét és a tartozás nagyságát tehetik közzé. Kinek kell fizetnie?A módosított jogszabály több ponton is világosabban fogalmaz, mint az eddig hatályos paragrafusok. A szabályok kétértelműsége miatt eddig sokan azzal utasították vissza a befizetést a felújítási alapba, hogy a lakást nem is használják. Az új megfogalmazás már egyértelműen kimondja, hogy a fizetés alól azok a lakástulajdonosok sem vonhatják ki magukat, akik egyébként nem laknak az adott lakásban. Az új szabályok szerint a felújítási alapba történő befizetésnél azonban már figyelembe veszik azt is, milyen mértékben veszik igénybe a tulajdonosok a közös helyiségeket. Bírósághoz fordulhatnakHa a lakógyűlés döntésével a lakástulajdonos nem értett egyet, eddig a döntés közzétételét követő 15 napon belül fordulhatott bírósághoz, amely elbírálta a döntés jogosságát. Az említett 15 napos határidőt e hónaptól 30 napra emelték, és mostantól arra is kérhetik a bíróságot, hogy a döntése meghozataláig egy előzetes határozatban függessze fel a lakógyűlés határozatának az érvényesítését. Szigorúbb ellenőrzésÚjabb kötelességnek kell eleget tenniük azoknak is, akik a lakásukat újítják fel. Az új szabályok szerint a lakástulajdonosnak ilyen esetben lehetővé kell tenniük a lakóház közös képviselőjének, hogy közvetlenül a lakásban mérhesse fel, nem veszélyezteti-e a felújítás a többi lakó biztonságát, és hogy az előírásoknak megfelelően végzik-e a felújítást. Ha ezt a tulajdonos elutasítja, a lakástulajdonosok közössége ezt köteles jelenteni az építésügyi hivatalnak. Petra Jurčáková szerint azonban a társasházakban lakóknak tudomásul kellene venniük, hogy a lakóházban elsősorban nem a jogszabályokkal kellene fenntartani a rendet, hanem a lakók közötti hatékony kommunikációval. „Ha a lakóknak egymás között sikerül megegyezniük, akkor nincs szükség a szövevényes szabályokra” – állítja a Társasházi Lakóközösségek Szövetségének az elnöke. (mi, TASR)