Nem sikerült csökkenteni a regionális különbségeket

A beruházásokért és digitalizációért felelős kormányfőhelyettes hivatala kidolgozta Szlovákia legújabb, 2030-ig szóló fejlesztési stratégiájának a javaslatát, amelyet hétfőn vitatott meg a munkavállalók, a munkaadók és a kormány alkotta háromoldalú érdekegyeztető tanács. Az államnak az elkövetkező években nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a regionális különbségek felszámolására, nem kis gondot okoz azonban a gazdagabb nyugati országrész szívóhatása is, ami miatt a fiatal, képzettebb munkaerő tömegesen hagyja el a szegényebb keleti járásokat – derül ki a Richard Raši (Smer) beruházásokért és digitalizálásért felelős miniszterelnök-helyettes hivatala által jegyzett javaslatcsomagból.

A most közzétett jelentés szerint az ország gazdasága az elmúlt időszakban ugyan látványos növekedést produkált, ez azonban nagyrészt az autóiparnak köszönhető, amely veszélyesen nagy szeletet hasít ki a gazdaságból. Szlovákia ipari termelésének 2016-ban a 40 százalékát adta az autóipar, miközben a felmérés szerint ez az ágazat rendkívül alacsony hozzáadott értéket produkál, és egyelőre csak összeszerelő üzemként tekint Szlovákiára.

Az ország legújabb fejlesztési stratégiájának a kidolgozói is elismerik, hogy Szlovákia egyes régió között továbbra is hatalmas gazdasági és szociális különbségek vannak, amelyeket az elmúlt években sem sikerült enyhíteni. Épp ellenkezőleg, az ország nyugati és keleti régiói között még nagyobb szakadék tátong, mint korábban.

Míg Eperjes megyében a 2008-as 10 872 euróról 2016-ra 13 606 euróra nőtt az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), Pozsony megyében 42 904-ről 53 692 euróra. Vagyis míg tíz évvel ezelőtt Pozsony nagyjából 32 ezer euróval hagyta le Eperjes megyét az egy főre jutó GDP-ben, két évvel ezelőtt már több mint 40 ezerrel.

„A világ 36 legfejlettebb országát tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai közül Szlovákia ezzel a második a legnagyobb regionális különbségekkel rendelkező országok toplistáján” – derül ki az elemzésből.

Egyre súlyosabb problémát jelent azonban az elvándorlás is a közép- és kelet-szlovákiai járásokból, míg ugyanis az ország nyugati régióiban hiány mutatkozik a szakképzett munkaerőből, több keleti járásban még mindig 10 százalékot is jócskán meghaladó munkanélküliséget mérnek. Mindezt figyelembe véve nem csoda, hogy a statisztikai adatok szerint az országon belüli migrációnak köszönhetően csak Pozsony és Nagyszombat megyében nő a lakosság száma, míg a többi megyében csökkenést mértek.

Pozsony megyébe a felmérés szerint évente több mint 6 ezren költöznek át.

Az érdekegyeztető tanács által megvitatott javaslatcsomag szerint olyan gazdaságpolitikai intézkedéseket kell hozni, amelyek nagyobb figyelmet szentelnek az elmaradott régiók fejlesztésének, kihasználva az azokban rejlő lehetőségeket. Több támogatásra lenne szükségük például a helyi mezőgazdasági és élelmiszeripari termelőknek, akik munkahelyeket teremtve képesek lennének a régióban tartani a munkaerőt, jelentős tartalékok vannak azonban az idegenforgalomban is. (TASR, mi)