Mi fizetjük az USA adóharcát is

A hazai bankok, és ezen keresztül az ügyfeleik terheit azonban nem csupán a szlovák, hanem legújabban az amerikai kormány is növelheti. Ha csak közvetve is, ám egyáltalán nem elhanyagolható összegtől fosztja meg a szlovákiai bankokat az Egyesült Államok kormánya a külföldi számlák adózásával összefüggő adatszolgáltatási szabályozással. A közismert nevén FATCA (Foreign Account Tax Compliance Act) szabályozással a külföldön bankszámlát fenntartó egyesült államokbeli adófizetők adóelkerülése ellen lépnek fel. „Az említett jogszabály szlovákiai érvényesítéséről még folynak a tárgyalások, pár héten belül azonban megszülethet az egyezség” – nyilatkozta Alexandra Gogová, a pénzügyminisztérium szóvivője. A svájci szálAhhoz, hogy megértsük a FATCA lényegét, 2008-ig kell visszamennünk az időben, amikor egy szövetségi nyomozás során kiderült, hogy a svájci központú UBS AG Bank, ami a világ egyik legnagyobb privát bankja offshore számlákat tartott fenn gazdag amerikai ügyfelei számára, ezzel segítve őket az adóelkerülésben. A nyomozás megállapította, hogy a közel 19 ezer számlán körülbelül 20 milliárd dollárnyi vagyont sikerült elbújtatni az amerikai adóhatóság (IRS) elől. A UBS AG végül megállapodott az FBI-jal és vállalta a 780 millió dolláros büntetést, amelyből 380 millió dollár azt az adókiesést fedezte, amelyet a bank „elmulasztott” levonni. Ezt követően a svájciak átadták az érintett ügyfelek adatait az amerikai nyomozó hatóságok részére, majd a két kormány megállapodott, hogy a svájci bankok folyamatosan adatot szolgáltatnak azokról az ügyfelekről, akik feltételezett adóelkerülők. Mi is az a FATCA?Az eset rávilágított arra, hogy az amerikaiak offshore számlái gyakorlatilag vakfoltot jelentenek az IRS-nek, ez pedig sok százmilliós vagy akár milliárdos állami bevételkiesést jelent az amerikai kormány részére. Meg kellett tehát teremteni a feltételeket ahhoz, hogy az IRS információt kaphasson az amerikaiak külföldi számlákon tartott pénzeszközeiről, befektetéseiről és így beszedhesse az azokat terhelő adókat. Ennek a célnak a megvalósítására készült el a FATCA, amely az IRS megfogalmazása szerint az amerikai kormány egyik legfontosabb fegyvere a külföldi offshore számlával rendelkező amerikaiak adóelkerülése elleni harcban. A FATCA az amerikai adózók külföldi számlán elhelyezett és meghatározott összeghatár feletti, Amerikából származó pénzeszközeit, befektetéseit 30%-os forrásadóval sújtja, amit a számlát kezelő pénzintézetnek vagy adott esetben a kifizető pénzintézetnek kell levonnia, mindemellett pedig komoly adatszolgáltatási kötelezettséget is ró a pénzintézetekre a számlatulajdonosok, valamint a számlaegyenlegekre vonatkozóan. Bár elvileg a pénzintézetek szabadon dönthetnek a FATCA rendelkezéseinek alkalmazásáról, az IRS az „aki kimarad, lemarad” elvet alkalmazza, a „kimaradókat” pedig automatikusan 30%-os adóval sújtja valamennyi Amerikából származó bevétel tekintetében. Elégedetlen bankokA pénzintézetek számos kritikát fogalmaztak meg a jogszabály kapcsán, ugyanis a törvénynek való megfelelés komoly terhet jelent számukra. A FATCA-ra való felkészülés idő- és költségigényes feladat, a kötelezettségek teljesítése (ügyfél azonosítás, az adó összegének kiszámítása, riportok elkészítése) szinte elképzelhetetlen megfelelő informatikai támogatás nélkül. És akkor még nem említettük az egyes országok eltérő jogi szabályozásából fakadó nehézségeket például az adatkezelés terén. Részben mi álljuk a számlátA Szlovák Bankszövetség (SBA) szóvivője, Zuzana Tučeková szerint egyelőre nincsenek pontos és az egész ágazatot felölelő adataik a pénzintézetek ezzel kapcsolatos kiadásairól, a bankok azonban már jelezték, hogy egyáltalán nem elhanyagolható összegről van szó. „Az új szabályok bevezetése természetesen jelentős költségekkel jár” – nyilatkozta Štefan Frimmer, a Szlovák Takarékpénztár szóvivője, aki azonban pontos összeget még nem tudott mondani. „Az új szabályok bevezetésére fordított kiadások euróban is százezres nagyságrendben mérhetők” – árulta el Zuzana Eliášová, a ČSOB szóvivője. Nagyjából ekkora kiadást vallott be Marína Masárová, a Tatra banka szóvivője is. Amiben a bankok megegyeznek, hogy egyik sem szívesen nyilatkozik arról, hány olyan ügyfelük is van, akiket az említett amerikai szabályozás érint. „Ügyfelekkel kapcsolatos információkat nem adunk ki” – nyilatkozta Eliášová. Todd Bradshaw, a PricewaterhouseCoopers (PwC) nemzetközi tanácsadó társaság szakértője már korábban figyelmeztetett arra, hogy a szabályok bevezetése hatalmas terhet ró a bankokra, így attól tart, hogy ezek költségeit a pénzintézetek végül úgyis az ügyfelekkel fizettetik meg. (SITA, mi)