Még nem tudni, mennyivel drágul a gáz

Az előző kormány hivatali ideje alatt, vagyis 2006 óta egyetlen egyszer sem növelték a lakossági gáz árát, a Fico-kabinet ugyanis elzárkózott minden áremelési javaslattól. Hogy ezúttal pontosan mennyivel is nőnek az árak, azt az Árszabályozási Hivatal egyelőre nem árulta el. Jozef Holjenčík, a hivatal elnöke csak annyit mondott, hogy az áremelés nem haladja meg a 10%-ot. Miroslav Lupták, a hivatal szóvivőjének ígérete szerint ma teszik közzé, hogy jövőre mennyit kell fizetnünk a gázért, a villanyért, a vízért és a távfűtésért.
Ha a lakossági gáz ára 10%-kal nőne, akkor azok a háztartások, amelyek gázzal is fűtenek, és az átlagosnál nagyobb a fogyasztásuk, évente akár 300 euróval fizethetnek többet az SPP-nek. Lupták az áremelés jogosságát az euró dollárral szembeni értékvesztésével magyarázza, a gáz nagy részét ugyanis Oroszországtól vásároljuk, amiért dollárban fizetünk. Elemzők szerint azonban az áremelés mögött nem csupán az árfolyam-ingadozás húzódik meg. „A gáz árát jelentős mértékben befolyásolja az energiaárak, különösen a kőolaj árának növekedése, miközben ez utóbbi az elmúlt időszakban jelentős drágulást könyvelhetett el“ - vallja Pavol Vejmelka, a Trim Broker elemzője.
Az előző kormány hivatali ideje alatt az Árszabályozási Hivatal döntéshozóit ugyanakkor a magas kőolajárak vagy a gyengébb euró sem győztemeg az áremelések jogosságáról. A gáz ára legutóbb 2006 novemberébennőtt 4,26 százalékkal. Az Árszabályozási Hivatal azonban nagyon gyorsan felülbírálta a döntését, ígymár 2007 januárjától 4,04%-os árcsökkentésre került sor,amitazideiévelejénegy újabb 4-5%-os áresés követett. A Fico-kabinet hivatali ideje alatt tabutémának számított az áremelés. „Vagy csak egy bábkormány vagyunk egy bábállamban, vagy a kisebbségi részvénesek elfogadják azt, amit az állam mond“ - nyilatkozta Robert Fico kormányfő 2008-ban. Az Iveta Radičová vezette jobboldali kormány idei megalakulását követően az SPP nyugati részvényesei azonban megérezték, hogy itt az idejük, az elmúlt időszakban így folyamatos áremelési javaslatokkal bombázták az Árszabályozási Hivatalt. A legutóbbi indítványukban januártól 13,4%-os áremelést javasoltak, amivel azt szerették volna elérni, hogy a lakossági üzletágban idén felhalmozódott 80 millió eurós veszteség jövőre ne ismétlődhessen meg. Az Árszabályozási Hivatal azonban eddig még mindig talált valamilyen formai hibát, amire hivatkozva elutasíthatta az SPP áremelési javaslatát. Hogy mindezek ellenére, most épp a hivatal állt elő az áremelési javaslattal, az sokak számára meglepetésként hathat. Ján Matuský energetikai elemző szerint azonban a hivatalnak nem volt más lehetősége, hiszen figyelembe kell venniük az árfolyamok és a világpiaci árakalakulását.
A gazdasági tárca egyelőre nem avatkozott be az árképzésbe, és az eddigi jelzések alapján ezt nem is tervezi. „Nem a gazdasági tárca feladata az árszabályozás, hiszen ez teljes mértékben az Árszabályozási Hivatal hatáskörébe tartozik“ - vallja Róbert Merva, a minisztérium szóvivője. A kormány ugyanakkor még mindig nem szüntette meg azt az előző kabinet által hozott törvényt, amely alapján az állam beleszólhat az árképzésbe. Az SPP többségi tulajdonosaként ugyanis a társaság közgyűlésén az állam megvétózhatja az áremelési javaslatot. Az Árszabályozási Hivatal mostani áremelési javaslata ellen az SPP is fellebbezhet, mivel azonban nemrég épp ők kérték az emelést, erre valószínűleg nem kerül sor.
A gázárak növelése miatt jövőre drágulhat a távfűtés is. Miroslav Obšivaný, a Szlovák Hőszolgáltatók Szövetségének elnöke szerint egy 10 százalékos gázáremelés a távfűtés árát átlagosan 6-8 százalékkal emelné.