Évi 500 milliárd dollárba fog kerülni a klímaváltozás a szegény országoknak

"A jelentés erőteljes emlékeztető arról, hogy a tétlenségnek valós ára van. Őszintébben kell beszélnünk a klímaváltozásra adott válasz gazdasági hatásairól" - közölte Achim Steiner, a jelentést kiadó ENSZ Környezetvédelmi Program (UNEP) vezetője.

A dokumentum szerint "jelentősen alulbecsüli" a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás potenciális költségét az ENSZ támogatásával működő Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) azon korábbi jelentése, amely 2050-ig évi 70-100 milliárd dolláros kiadásokkal számolt. Ehelyett 2025-30-ig évi 150, 2050-re pedig 250-500 milliárd dollárra rúghatnak a költségek. 

Azonban abból a szempontból még ez utóbbi becslés is optimista, hogy azt feltételezi: az átlagos globális hőmérséklet nem fogja két Celsius-foknál nagyobb mértékben meghaladni a XIX. századi ipari forradalom előtti értékeket. Klímakutatók szerint ennek a célnak az eléréséhez a jelenleginél jóval radikálisabb lépéseket kéne tenni az üvegházhatású gázok kibocsátásának világszintű csökkentéséért.

"Ha nem csökkentik a kibocsátást, több pénzt kell kérnünk, mert a károk nagyobbak lesznek. Tudjuk, mit kéne tenni, csak dollárokra és eurókra lenne szükségünk ehhez" - mondta Ronald Jumeau, az éghajlatváltozás által kiemelten érintett Seychelle-szigetek képviselője a jelentés kapcsán a Limában folyó ENSZ-klímakonferencián.

A fejlett országok 2020-tól kezdődően évi 100 milliárd dollárt ajánlottak fel a fejlődőknek a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra, így például a kibocsátás-csökkentésre és a zöldenergia-források fejlesztésére. Az előző két évben 25 milliárdot adtak a célra. Az UNEP szerint mindazonáltal 2020 után "finanszírozási szakadék" nyílhat a szükségletek és a rendelkezésre álló források között.

A fejlődő és fejlett országok hosszú ideje vitáznak azon, hogy kinek kell állnia a klímaváltozás költségeit. Bár az utóbbi években a fejlődő világ kibocsátása jelentősen nőtt, ezek az országok azzal érvelnek, hogy gazdasági felemelkedése során a mai fejlett világ rengeteg kárt okozott a természetnek s eközben viszonylag kis részét fizette a számlának. Egy másik gyakran hangoztatott érv a fejlődők részéről, hogy ők nem engedhetik meg maguknak a drágább környezetbarát technológiákat.

A tizenkét napos limai konferencia célja éppen az, hogy csökkentse a nézetkülönbségeket, és lendületet adjon a globális felmelegedés elleni harcnak.