Eldurvulhat az energiacsúcs

Brüsszel |

<p>Az Európai Unió tagállamainak vezetői ma gyűlnek össze, hogy kétnapos találkozójukon megvitassák a 2030-ig érvényes európai energiapolitikát. Szinte biztos, hogy kőkemény vitákra kell számítani a találkozón, mivel igencsak eltérő érdekek ütköznek egymással.</p>

Az EU 28 országának államfői és kormányai megvitatják az Európai Bizottság javaslatát, amely azt célozza, hogy 2030-ig a tagállamok fogják vissza az üvegházhatású gázok kibocsátását, növeljék a megújuló energiák szerepét, ill. emeljék az energiahatékonyságot szerte a kontinensen. A TőzsdeFórum.hu szerint a 2030-as javaslat 40 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását, és 27 százalékot szánna a megújuló energiáknak a 2030-as energia mixben, miközben 30%-kal fogná vissza az energiafogyasztást. Emellett izgalmas vita folyik arról is, hogy ezek közül mely elemek tehetők jogilag kötelezővé a tagok számára. A 2020-as energiastratégia ugyanis csupán a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozóan fogalmaz meg jogi kötelezettségeket, és jelenleg is vita tárgya az energiahatékonysági cél kötelezővé tétele. A csúcstalálkozó talán legfontosabb kérdése az EurActive.fr portál szerint azonban a szén-dioxid-kibocsátási kvóták átruházása lesz. Az ötlet az, hogy a gazdagabb tagállamok átruházhatják a kvótájuk 10%-át a szegényebbeknek ahelyett, hogy eladnák azokat. Egy ilyen rendszer keretei között az olyan diverzifikált energia mixszel rendelkező országok, mint Franciaország és Németország mindössze a kvótájuk 90%-át értékesíthetnék, az olyan szénérzékeny gazdaságok, mint Lengyelország pedig ingyen juthatnának hozzá a fennmaradó részekhez. A kedvezményezett államok ez után arra fordíthatnák az értékesítésből származó bevételt, hogy beruházzanak a saját alacsony széntartalmú energia mixükbe. A visegrádi országok csak 25%-os csökkentési célt támogatnak a szén-dioxid-kibocsátás esetében, míg Svédország ezzel szemben az 50 százalék mellett áll ki. Franciaország és Németország egyébként megegyezett a „legalább 40 százalékos” célban. Az átruházási tervezet alapján a visegrádi államok az európai kvóták 10%-át vennék át 2020-ban, ami 2030-ra 2,2%-ig csökkenne. Németország két volt környezetvédelmi minisztere, Klaus Töpfer és Jürgen Trittin szerint szigorúan meg kell kötni a tagállamok kezét a célokkal kapcsolatban. Ha az Unió nem teszi kötelezővé a célok betartását, az veszélyt jelenthet az európai gazdaságokra nézve. (SITA, mi)
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?