Csak a pénztárak kockázatos nyugdíjalapjai teljesítenek jól

A Magánnyugdíjpénztárak Szövetségének (ADSS) információi szerint tavaly a törvényileg garantált alapok hozama mindössze 1,32 és 2,80 százalék között mozgott, ami messze elmarad az éppen e héten közzétett 2012-es infláció (3,60 százalék) mértékétől. Magyarán, a nyugdíjpénztárak még a befizetések értékállóságát sem képesek garantálni, ráadásul nem először: 2009- ben átlagosan 0,94%, 2010- ben 1,3%, 2011-ben pedig 1,49% volt a hozam. Vagyis az utóbbi 5 évben gyakorlatilag nem termeltek nyereséget, hiszen a 2008-ban, a világgazdasági válság kirobbanása évében a legtöbb klienssel rendelkező növekedési alapok hozamátlaga -7,99% volt, és ezt a nagy visszaesést mindmáig nem tudták teljesen ledolgozni.

Fico a hibás?
Az érintett társaságok azzal érvelnek, hogy a Fico-kormánynak a befektetésekre vonatkozó szigorú szabályai miatt alacsonyak a hozamok. „A hazai nyugdíjpénztárak egyszerűen rá vannak kényszerítve arra, hogy kevésbé kockázatos papírokba fektessék a pénzüket” – mondta korábban Viktor Kouřil, az ING Magánnyugdíjpénztár vezetője.

Aki kockáztatott, tavaly nyert
Egyedül a nem garantált hozamú, a tőkepiacokon szabadon befektető részvényalapok teljesítettek jól, sőt nagyon jól. Például a Hospodárske noviny adatai szerint az AXA alapja tavaly 12,34%-ot, a Postabank Nyugdíjpénztár alapja 17,02 százalékot produkált, az ING alapja pedig egyenesen 27,2 százalékkal gyarapította az ügyfelek megtakarítását. 2012 végéig 4 típusú nyugdíjalap működött, ez évtől azonban kettő maradt: a kötvény-, a vegyes és a részvényalapot összevonták, és ezekből egyetlen, garantált hozamú alap lett. A garancia azt jelenti, hogy az ügyfelek legalább az általuk az évek során befizetett összeget biztosan visszakapják. A másik alap viszont nem vállal garanciát a befizetett összeg megőrzésére sem, ezért például nem kizárt, hogy a tavalyi szárnyalást idén visszaesés követi – mindez a nemzetközi pénzpiacok mozgásától függ.

Kevés a bátor ügyfél
A piaci mozgásoknak kitett kockázatos alapokat csak 2012 áprilisában hozták létre, ezért viszonylag kevés befektetést kezelnek: az 5,5 milliárd eurónak mindössze 1 ezrelékét, 5,7 millió eurót. Ráadásul az is felmerült, hogy a kockázatos, ám potenciálisan komoly nyereséggel kecsegtető alapok nem lesznek hosszú életűek, mivel a garantáltaktól eltérően az alapkezelők nem számolhatnak fel érdemi számlavezetési költséget. Aki egyébként nem jelzi március 31-ig, hogy a részvényalapban kíván maradni – annak a levélnek a visszaküldésével, amelyet a nyugdíjkezelő pénztárak a kövektező hetekben minden ügyfélnek küldenek –, az automatikusan a garantált alapba kerül. Emellett az 50 év felettiek megtakarítását fokozatosan a garantált alapba csoportosítják át, évente 10%-ot, a pénztártag 59 éves koráig.

Maradnak az ügyfelek
A képhez hozzátartozik, hogy a Fico-kabinet beleegyezett abba, hogy a nyugdíjpénztáraknak a hozamok mérlegvonását már nem félévente, hanem 10 évente kell elvégezniük, ami hosszabb távú befektetési stratégia kialakítását teszi lehetővé – ami előfeltétele a későbbi viszonylag magasabb hozamoknak. Az évek óta meglehetősen alacsony nyereséget produkáló nyugdíjpénztárak ennek ellenére nem veszítenek vonzerejükből, továbbra is 1,45 millió ügyfél pénzét kamatoztatják, és a kilépők száma (január végéig erre újra van mód) jócskán elmarad a Fico-kabinet várakozásától. (sán, HN)