A többség nem sokat érez a gazdaság felpörgéséből

Szlovákia gazdasági teljesítménye az idei első negyedévben 2,4%-kal nőtt a múlt év azonos időszakához képest, ami jelentős javulásnak számít az egy évvel korábbi, alig félszázalékos bővüléshez képest. František Bernadič, a statisztikai hivatal makrogazdasági szekcióvezetője szerint ezzel párhuzamosan nőtt a cégek beruházási kedve is, hiszen csaknem 4 százalékkal több, vagyis összesen mintegy 2,88 milliárd eurót fektettek be. A statisztikai hivatal most közzétett jelentése szerint a cégek többsége azonban továbbra is tartja magát ahhoz a gazdasági válság során bevett szokáshoz, hogy legjobban az alkalmazottakon lehet spórolni. Emiatt inkább a már meglévő alkalmazottak fizetését igyekeznek növelni, mintsem hogy új alkalmazottakat vegyenek fel. A statisztikai hivatal szerint a bruttó havi átlagbér Szlovákiában az első negyedévben 821 euró volt, 4,1%-kal több, mint egy évvel korábban. A képet azonban erősen torzítják a Pozsony megyei fizetések, amelyek átlagosan 1098 euró körül mozognak, míg az ország többi megyéjében mélyen az országos átlag alatt vannak. Az átlagbér még a legjobb mutatóval rendelkező Trencsén megyében is csak 744 euró, Eperjes megyében pedig alig 605 euró. Ráadásul az egyes ágazatok között is szakadéknyi különbségek vannak. A bankszektorban dolgozók fizetése például az elmúlt egy évben csaknem 17 százalékkal nőtt, miközben már eddig is ők vihették haza a legtöbbet. Az ágazatban dolgozók átlagfizetése jelenleg 1796 euró. Ettől nem egész száz euróval maradnak el a számítógépes szakemberek és a távközlésben dolgozók, és havi 1358 eurós bruttó bérrel büszkélkedhetnek az energiacégek alkalmazottai is. Az építőiparban ezzel szemben az elmúlt egy évben is csaknem 2 százalékkal csökkentek a fizetések, az ágazatban az átlagbér így 566 euró. A gazdasági növekedés nem nagyon látszik meg a foglalkoztatottságon sem. Szlovákiában az első negyedévben 2,331 millió embernek volt munkája, vagyis a foglalkoztatottak száma egy év alatt 3600-zal, alig 0,2 százalékkal nőtt. „A foglalkoztatottsági mutatók enyhe javulása ráadásul elsősorban annak köszönhető, hogy a munkáltatók tavaly a jogi változások által keltett aggodalmak miatt több embert bocsátottak el a kelleténél, jelenleg így csak a helyzet stabilizációjáról beszélhetünk” – nyilatkozta Andrej Arady, az Általános Hitelbank (VÚB) elemzője. A megyék felében ráadásul tovább csökkent a foglalkoztatottság, így például az egyébként is rossz helyzetben lévő Besztercebánya megyében több mint 3 százalékkal dolgoznak kevesebben, mint egy éve. A 20 és 64 év közötti férfiak 72, a nők 58 százaléka dolgozik. Mindezt figyelembe véve, nem sok jóról számolhatunk be a munkanélküliség szempontjából sem. Az országban az idei első negyedévben 383 ezer állástalant regisztráltak, ami 14,1 százalékos munkanélküliségnek felel meg. Ez utóbbi nem egész fél százalékponttal alacsonyabb, mint egy éve. Az elmúlt egy évben ráadásul több mint 8 ezerrel, 264 ezerre nőtt azoknak a száma, akik hosszabb ideje, vagyis több mint egy éve képtelenek munkát találni. A legnehezebb helyzetben a fiatalok vannak, hiszen az állástalanok csaknem harmada a 25 és 34 év közötti korosztályból kerül ki. A legtöbb állástalant továbbra is az ország keleti és déli járásaiban regisztrálják, a munkanélküliség az elmúlt egy évben azonban a legnagyobb mértékben Nagyszombat megyében nőtt.