A szlovák államkassza őre takarékosságra inti Ficót

A szlovák államkassza őrének számító Költségvetési Tanács szerint, ha a kormány komolyan gondolja az államadósság csökkentésével kapcsolatos terveit, rajta tartja a lábát az adósságféken.  Szlovákiában 2011 őszén fogadták el az adósságfék bevezetéséről szóló alkotmánytörvény-tervezetet. A 2012-ben életbe lépett jogszabály a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított 60%-ban szabja meg az államadósság plafonját, azonban már 50%-os szintnél is a mindenkori pénzügyminiszternek hivatalosan meg kell magyaráznia a törvényhozóknak, miért nőtt az adósság. Ha az adósság meghaladja az 53%-ot, a kormánynak takarékossági intézkedéseket kell életbe léptetnie, 55%-nál zárolni kell az állami költségvetésben a kiadásokat, 57%-os szintnél pedig a kabinetnek automatikusan kiegyenlített költségvetést kell készítenie. Ha mégis felkúszna az adósság 60%-ra, a kormánynak bizalmi szavazást kell kérnie maga ellen.  Olcsóbb hitelfelvétel  Az adósságfékről szóló jogszabály megváltoztatását már az előző Fico-kabinet is fontolgatta, az alkotmánytörvény módosításához azonban az ellenzék szavazataira is szüksége van, így ezt eddig nem tudta elérni. Peter Kažimír pénzügyminiszter szerint a jelenlegi jogszabály elsősorban az államadósság kezelése szempontjából jelent gondot. A fent említett határértékeknél ugyanis a bruttó adósságot veszik figyelembe, amely az adósság visszafizetésére felhalmozott tartalékokat is tartalmazza. Az államadósság visszafizetésére szakosodott állami ügynökségnek emiatt az állampapírok eladásánál arra is ügyelnie kell, hogy ne kölcsönözzön olyan nagy összeget, amely miatt az állam túllépné az adósság felső határértékét. Így az állam akkor sem vehet fel nagyobb összeget, ha egyébként a piaci feltételek kedvezőek, vagyis a befektetők hajlandók minimális kamatokkal kölcsönözni az államnak, aminek köszönhetően olcsóbbá válhat az adósságszolgálat.  Vita a lazításról  Részben emiatt is került bele a harmadik Fico-kabinet nemrég elfogadott kormányprogramjába az adósságfékről szóló jogszabály módosításáról folytatott vita újraindítása. A kormány a szakmai vitát követően szeretne megegyezni az ellenzékkel az alkotmánytörvény módosításáról. A szakmai vitában elsőként a Költségvetési Tanács hallatta a hangját, amelynek fő feladata, hogy független intézményként megvizsgálja, mennyire valósak az állami költségvetés számai.  Nem bíznak a kormányban  „Ha a kormány komolyan teljesíteni szeretné a stabilitási programban lefektetett költségvetési céljait, nincs szüksége az adósságfék bárminemű módosítására” – nyilatkozta tegnap Ódor Lajos, a Költségvetési Tanács tagja. A kormány által a múlt héten elfogadott stabilitási program szerint a bruttó hazai termékhez viszonyított államháztartási hiány az idei 1,93 százalékról jövőre 1,29, 2018-ra pedig 0,44 százalékra csökken, 2019-re a kormány már 0,16 százalékos többlettel számol. „Nem árt tudatosítani, hogy ha a kormány ezt az ütemtervet be szeretné tartani, abban az adósságfékről szóló jogszabály nem gátolja” – tette hozzá Ódor. Ivan Šramko, a Költségvetési Tanács elnöke szerint ugyan az sem jelentene gondot, ha a bruttó helyett a nettó adósságot vennék figyelembe, ez utóbbinál azonban az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatait kellene figyelembe venni. „Vagyis nem szabadna megtörténnie, hogy a pénzügyminisztérium számolja ki önkényesen az adósság mértékét” – tette hozzá Šramko.  Visszafogott költekezést  A költségvetési szabályok fellazítása helyett inkább az állami kiadásokkal kapcsolatos szabályokon kellene szigorítani. „Míg a kormány eredetileg azzal számolt, hogy a tavalyi államháztartási hiány legfeljebb a GDP 2,5 százaléka lesz, végül elérte a 3 százalékot, az adósságfék fellazítása helyett inkább a kiadásokat kellene limitálni, megszabva egy felső határt” – tette hozzá Ódor. A GDP-arányos államadósság a gazdasági válság 2008-as kirobbanása előtt Szlovákiában 30 százalék alatt mozgott, ami fokozatosan egész 55 százalékig nőtt. A Költségvetési Tanács szerint a múlt évre ez 52,9 százalékra csökkent, ám ha a kormány az elkövetkező években semmit sem tenne, már 2028-ra 60 százalék fölé kúszhatna. (SITA, mi)