1000 napja vezettük be az eurót

Az ország vezető bankjában például 2008 első félévében 200 ezer lakossági pénzváltást végeztek, 2011 első hat hónapjában pedig már csak 80 ezret – ennek oka, hogy 2009 januárja előtt a pénzváltás 44%-át a korona/euró reláció jelentette, s ez mára elesett. Napjainkban leginkább cseh koronát (az esetek 58%-ában) és forintot (14%) váltunk be. Az Európai Unión belüli elektronikus pénzátutalás díja egyenesen 98 százalékkal (!) zuhant, a 2008-as átlagosan 6,64 euróról a jelenlegi 0,15 euróra – döntően ennek köszönhető, hogy alig három év leforgása alatt az SLSP-n keresztül történt külföldi átutalások száma 120 százalékkal ugrott meg. A takarékpénztár az olcsóbb külföldi átutalások és a pénzváltás visszaesése miatt éves szinten 12 millió euró bevételtől esik el, a bank vesztesége egyben az ügyfelek haszna. A pénzcserének van viszont negatív hatása is: míg a koronát gyakorlatilag nem hamisították, addig a hamis eurókból évente legalább 100 darabot foglalnak le, sőt, a fém eurók hamisítása is egyre jobban terjed.

Róbert Kičina, a Szlovák Vállalkozói Szövetség (PAS) igazgatója az euró bevezetésével kapcsolatban kijelentette: a pénzcsere zökkenőmentes volt, az árak nem szabadultak el, hiszen a bevezetés évében, 2009-ben csak 1,6%-os volt az éves infláció. A Fico-kormány túlzott szigora, az ártanács felállítása, az állítólagos drágítók elleni kemény fellépés viszont felesleges volt – vélte Kičina. A PAS a hazai vállalkozók körében felmérte, a közel 3 év során milyen tapasztalatokat szereztek az euróval kapcsolatban. A megkérdezettek 81%-a úgy vélte, Szlovákia jó döntést hozott az eurózónás fizetőeszköz átvételével, a vállalkozók 57%-a úgy véli, az euró csökkentette az adminisztratív és tranzakciós költségeit, 40% szerint mérséklődtek a hitelfelvételi költségei (22% ennek ellenkezőjét állítja), végezetül 47% úgy értékeli, az euró segítette külkereskedelmét (21% ennek ellenkezőjét állította).